2011. január 3., hétfő

KISS-szindróma

Magyarországon még kevéssé ismert és ritkán diagnosztizált kórkép a KISS-szindróma. Bevallom, én sem ismertem a jelenséget mindaddig, míg a hordozásal behatóbban nem kezdtem foglalkozni.
Ahhoz, hogy megértsük a jelenséget, íme egy kis anatómia a gerincoszlop nyaki részéről, ugyanis ezt a részt érinti a KISS-szindróma:




A nyaki gerinc  mely 7 db csigolyából áll - biztosítja a fej helyes tartását, egyensúlyi helyzetének beállítását.













A két felső nyakcsigolya más alakú, mint a többi, feladatuk a fej alátámasztása és a koponya mozgásának lehetővé tétele. Az első nyakcsigolyát atlasznak hívjuk, mert rajta nyugszik a fej terhe, mint a görög monda Atlasz nevű polyphemoszának (óriás-félisten) a vállán a földgolyó. A második nyakcsigolya a forgó (axis), mert rajta forog az atlasz a koponyával. Ha "igent" mondunk a koponya előre és lefelé billen. Ha "nem"-et akkor az atlasz az egész koponyával együtt jobbra-balra fordul a forgó fognyúlványa körül, mint a csapágy a tengelye körül.


Az alábbi videó kiválóan bemutatja a két csigolyát mozgás közben:
http://www.hazipatika.com/mediatar/media/A_nyaki_gerinc_anatomiaja/19

Ahogy már említettem, a nyaki gerincszakasz első két csigolyája formailag jelentősen különbözik a többi gerinccsigolyától. Az atlasz gyűrű formájú (benne fut a gerinccsatornában a gerincvelő, mellette két csigolya artéria, amelyek a koponyaalapon belépve táplálják a kisagyat, illetve a nagyagy egy részét (ezen csatornák meszes szűkülete okozza az agy vérellátásának romlását, a típusos szédüléses panaszokat).
Az axis már jobban hasonlít a többi csigolyához. A fő anatómiai eltérés az említett, felfelé álló dens, vagy másnéven fognyúlvány. Az axis a harmadik nyakcsigolyával már a típusos helyeken kapcsolódik, a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongon keresztül és a két kisizülettel.


 

(képek forrása: http://anatomia.uw.hu/ora-017/ora-017.htm)


A nyaki gerinc-résznek több fontos funkciója is van. Többek közt fontos reflexközpont, mely a térérzékelést szolgálja, valamint irányítja a testünket tartó vázizmok működését (azok elernyedését, megfeszülését) . Az itt található receptorok szoros összeköttetésben állnak az agyunk látó, halló és egyensúlyozó központjaival.

Összefoglalva:

A nyaki gerinc ellazulása elősegíti pl. az elalvást, mozgás- és egyensúlyozó rendszerünk fontos része, kapcsolatban áll az agy vegetatív központjaival.


És most térjünk rá arra, hogy mi is valójában a KISS-szindróma és mi az összefüggése a nyaki gerinccel és a hordozással?


A rendellenességet az elmúlt évtizedben Biedermann német manuálterapeuta (ízületspecialista) nevezte el KISS-nek.  Mit is takar ez a német rövidítés? Kopfgelenk = feji ízület, Induzierte = kiváltott, Symmetrie = szimmetria, Störungen = zavarok, vagyis a fej- és nyakízület rendellenes állásából eredő zavart jelenti. Igazából ez az elnevezés elég tág fogalmat jelöl, hisz az nem derül ki belőle, hogy milyen típusú zavarokról van szó. Éppen ezért a diagnózisa még elég ritka, kevésszer jutnak el a szülők KISS-es gyermekükkel szakemberhez.
A kórkép kialakulásának többféle oka lehet:

- lassú és nehéz szülés vákuumos és/vagy fogós befejezéssel
- nagyon gyors szülés
- sürgősségi és programozott császármetszés
- méhen belüli ferde fekvés (szűk hely miatt)
- farfekvés
- ikerszülés
- túlhordás
- a baba 4000 gr feletti súlya
- Kristeller műfogás (fundus nyomás, amikor a kitolási szakban a méhet felülről
   megnyomják, így "segítve" a baba kitolását)

Ezek következtében az első nyakcsigolya minimális mértékben elmozdulhat a helyéről. Így aszimmetria keletkezik az első nyaki ízületben, s ebből következik a fej ferde tartása, de ez csak egy tünet a sok közül. 
Fontos kiemelni, hogy a KISS nem azonos a "klasszikus" ferde nyakkal, mely a szülés során a nyakizom sérüléséből bekövetkező bevérzéssel, elhegesedéssel és megrövidüléssel jár. Az is előfordul, hogy a csecsemő nyaka a folyamatosan azonos oldalról kapott ingerek miatt ferdül el az egyik oldal felé.
A KISS esetén azonban korántsem erről van szó. A szakirodalom két típust különböztet meg.

KISS 1

Ennél a típusnál az atlas és az axis olyan módon csúsznak el és blokkolódnak, gátlódnak, hogy a fej fordítása és döntése csak az egyik oldalra lehetséges, a másik irányba kellemetlen vagy akár fájdalmas is lehet. Így a gyermek, ezt a fájdalmat elkerülendő, kényszertartást vesz fel.

Tünetei:

A baba folyamatosan ferdén tartja a fejét (mindig azonos irányba döntve), fejét csak korlátozottan mozgatja (pl. csak az egyik oldalra követi szemével a játékot, vagy az ujjunkat). Jellemző lehet az asszimetrikus arc (egyik szem feljebb van, mint a másik).
A baba csak az egyik oldalát használja megfelelően, másikat kevésbé, vagy egyáltalán nem (így nem ritka az egyoldali csípőfejlőséi rendellenesség sem)
Ha nyakánal fájdalmas oldalát érintjük, felsír. Jellemzően ezek a babák csak egyik oldalon szeretnek szopni, másik oldalra fordítva sírnak. 

KISS 2

A második típusú szindróma oka is ugyanez, de itt a baba a fájdalmat úgy próbálja kerülni, hogy a fejét és nyakát nem oldalirányba, hanem hátrafelé feszíti.

Tünetei:

Hasonlóak az 1-es csoportban felsoroltakéval, kiegészülve azzal, hogy az ide tartozó gyerekek nem szeretnek hason feküdni, motorikus funkcióikban elmaradnak (kezüket, lábukat nem használják, fixen tartják), fejtartásuk gyenge, jellemzően ívben (hídban) feszítenek hátrafelé. Mivel hanyattfekve is felveszik ezt a kényszertartást, jellemző a koponya hátsó felének belapulása, kör alakú kikopaszodása (KISS-folt).
Mindkét típusra jellemző a gyakori, számottevő bukás is (nyelőcső, gyomorszáj a kényszertartások miatt nem a megfelelő pozícióban helyezkedik el.

Bármilyen meglepő, az újszülöttkori hasfájás is lehet oka/jele a KISS-szindrómának.
Az emésztőrendszer irányításában (is) az egyik legfontosabb (és a paraszimpatikus rendszerünk legnagyobb) idege az ún. Nervus Vagus (bolygóideg, tizedik ideg). A vegetatív funkciói mellett a gége, gégefedő és nyelőcső motorikus irányításában is részt vesz.
A vegetatív idegrendszer felelős a bélfunkciók kialakulásáért is.
A Nervus vagus a koponyaalapnál lép ki és a nyaki gerincen fut lefelé. Ha ezen a részen az izomzat, kötőszövetek a nyakcsigolyák blokádja miatt feszesek (mint a KISS - szindrómánál), az hatással lehet az idegre, és így a vegetatív idegrendszerre is, bélrenyheséget (puffadást), a nyelv és nyelőcső izmainak működési zavarát okozva (szopási problémák, nyelési nehézségek, bukás, hányás). Ezen kívül nehézségekbe ütközhet a szem, a kezek és a lábak koordinációja is.

Mi a kapcsolat a KISS - szindróma és a hordozás közt?

Már a korábbiakban is többször hangsúlyoztam, hogy hordozás közben az egyik legfontosabb kritérium a baba fejének megfelelő megtámasztása. De ez nem csak hordozás közben kell, hogy evidencia legyen, hanem akkor is például, ha a babát egyszerűen a karukban tartjuk, letesszük, felvesszük.
Az újszülött feje a testének többi részéhez kképest aránytalanul nagy, azt megtartani az izomzata csak születése után hónapokkal képes, így nekünk kell helyettesítenünk a tartást, támasztást. Amennyiben óvatlanok vagyunk, a hirtelen hátra, oldalra vagy akár előre bicsakló fejecske komoly bajok okozója lehet.

Ha babánkról gyanítjuk, hogy KISS-szindrómás lehet, forduljunk ortopédus, neurológus szakemberhez! Fontos tudni, hogy a KISS  nem betegség, hanem egy funkciózavar, ami manuálterápiával kezelhető.
Ha gyermekünkről bebizonyosodik, hogy ilyen típusú szindrómája van, akkor sem kell lemondanunk a hordozásáról.


Hogyan hordozzuk KISS-szindrómás babánkat?

Ha gyermekünkről bebizonyosodik, hogy ilyen típusú szindrómája van, akkor sem kell lemondanunk a hordozásáról. Fontos azonban, hogy folyamatosan konzultáljunk szakemberrel! A hordozás ebben az esetben NEM HELYETTESÍTI a megfelelő terápiát!!!

Korábban az újszülöttek hordozására a legmegfelelőbb kötésmódként a kenguru-kötést neveztük meg. Azonban a KISS-szindrómás babák a legtöbb esetben hevesen tiltakoznak ez ellen a kötés ellen: egyrészt ezt a kötésmódot hosszabb időbe telik jól megkötni, másrészt a kendő a fej és/vagy nyakrésznél különösen szorosan simul a babára. Alapvetően ez a helyes kendőkötés egyik alapkövetelménye, ám ebben a speciális esetben mérlegelnünk kell és a tökéletességre törekvést meg kell előznie mindkét fél kényelmének és jóérzésének (egy kötés ellen pánikszerűen tiltakozó gyermek hordozása senkinek sem okoz örömet)
Ebben az esetben azt javaslom, hogy a kötést először csak annyira kössük feszesre, amit a gyermekünk még elvisel, ami ellen nem tiltakozik homorítással, feszítéssel, sírással. Sétálgassunk, énekeljünk neki, beszélgessünk haza, ezzel nyugtatva őt, majd ha elaludt és elernyedtek az izmai (enged a nyaki feszesség is), könnyedén feszre húzhatjuk a kötést. Míg ezt meg nem tesszük, különösen ügyeljünk a fej tartására, kezünkkel támasszuk alá azt!

A belül zsebes keresztkötésre ugyanez érvényes, bár a gyerekek többségében jobban kedvelik, mert gyorsabban megköthető. Ezen kívül utólagosan könnyebb feszesre húzni a kötést.

A keresztkötésekről eddig nem esett szó, alap esetben ezeket a kötésmódokat nem ajánlom, azonban ebben a speciális helyzetben pont az általam gyenge pontjuknak tartott tulajdonságukból kovácsolhatunk előnyt. A keresztkötések ugyanis a nyaki területen nem tartják megfelelően a baba fejét, így az könnyen hátranyaklik (nem véletlen, hogy az ilyen kötésbe kötött babák hordozói szinte kivétel nélkül kézzel tartják a pici fejét). A KISS-es babáknál azonban ez inkább előnyös, hisz a nyakukat, fejüket nem ingerli, idegesíti a feszesre húzott szegés.
Fontos azonban tudni, hogy mivel a keresztkötés nem támasztja alá a buksit (ezen kívül a megfelelő szögű terpesz elérése szinte lehetetlen ebben a kötésben), könnyebb benne a babának ívben hátrafelé feszítenie magát.

KISS-szindrómás babák esetében a rugalmas kendő is jó megoldás lehet, hisz a puha anyagnak köszönhetően a legtöbb baba nem ellenkezik annyira, vagy csak rövid ideig a kötés ellen.

Mi hát a végkövetkeztetés?

A legfontosabb, hogy nem kell lemondanunk a hordozásról!
A KISS-szindróma semmi különleges óvintézkedést, vagy eljárást nem követel meg a hordozás tekintetében. Fontos, hogy indenképpen elsőbbséget kell élvezzen az, hogy gyermekünk jól érezze magát a hordozóban. Ennek természetesen minden helyzetben így kell lennie, de a KISS szindróma esetén egy plusz nehezítő tényező a nyakban érzett fájdalom, így a hordozást ennek megfelelően kell alakítani. Azt javaslom, próbáljunk ki minél több kötésfajtát és (a baba életkorának, súlyának) megfelelő hordozóeszközt és az alapján döntsünk!


A KISS-szindrómáról szóló bejegyzés 2. része ITT található.

http://www.kiss-therapie.de/
http://www.informed.hu/
http://www.hazipatika.com/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése