Rugalmas kendő használata

Ahogy említettem az előző posztban, az újszülött hordozásának legalkalmasabb eszköze a hordozókendő.

Ezek egyik fajtája a rugalmas kendő.

Sok szülő nem tud megbarátkozni a szövött kendővel, így inkább a rugalmasok közül választ, mert ezek ránézésre, tapintásra finomabbak, puhábbak, ölelősebbek. Sokkal bátrabban nyúlnak ezekhez az anyagokhoz, mert nem tartanak attól, hogy a "durva" szövés (=szövött kendő) szorítja, megnyomja a kisbabájukat. Valamiért az a - téves - megállapítás is elterjedt, hogy a rugalmas kendőt könnyebben és gyorsabban meg lehet kötni, mint a szövöttet.

Ebben a bejegyzésben szeretném megosztani a saját és iskolám álláspontját és ajánlását a rugalmas kendőkkel kapcsolatban.

Vegyük először is sorra a rugalmas kendő ismérveit:

- anyagukat tekintve általában 100% pamutból kötött kendők, de kaphatóak kevertszálas anyagok is (pamut-elasztán, pamutjersey, pamut-kender, stb.)

- minden irányba (azaz széltében és hosszában is) rugalmasak, nyúlnak

- szélességük 55- 70 cm között mozog, hosszúságuk pedig 3,5-5,5 m terjedelmű

- a hordozásnak súlyhatára van (gyártók szerint 7-9 kg) a tapasztalat ennél kevesebbet mutat, a hagyományos rugalmas kendők maximum 5-6 kg súlyig kényelmesek, ezen felül már lenyúlik az anyag, enged a kötés

- kizárólag elölhordozásra alkalmasak

- egyrétegű kötésekhez és hosszú távú hordozáshoz nem ajánlott

A rugalmas kendők alapanyagukból és készítésük módjaiból adódóan soha nem húzhatóak, köthetőek kellőképpen szorosra. Még akkor is, ha már úgy érezzük, megfelelően feszes a kötésünk, a kendő tud(na) tovább nyúlni. Így soha nem adhat olyan tartást, mint egy szövött kendő.

Érdekes, hogy ezt a legtöbb gyártó el is ismeri, hiszen a rugalmas kendőt a használati utasításokban általában nem ajánlják alacsony izomtónusú (hipoton) gyermekek számára (ilyenek pl. a koraszülöttek, vagy a Down-szindrómás babák). Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy az egészséges újszülöttek izomtónusa is alacsony, ha elalszanak. Mivel a picik még a nap nagy részét alvással töltik a hordozóban, kiemelten fontos, hogy ebben az elernyedt, ellazult állapotban is megfelelő támasztást adjon a kendő.

A rugalmas kendők megkötése legalább annyi gondosságot, precizitást és gyakorlást igényel, mint a szövött kendőé. Téves az az elgondolás, hogy ezeket a kendőket könnyen és gyorsan fel lehet kötni, kezdők is könnyebben boldogulnak vele, hisz pont a rugalmasságuk miatt nehezebb megfelelően tartó kötést készíteni.

Rugalmas kendőkkel csak többrétegű (3 rétegű) kötés ajánlott, iskolánk ajánlása szerint a legalkalmasabb kötésmód a belül (!) zsebes keresztezett kötés, melyet az alábbi videó mutat be:

A kendőt - a közepét megkeresve - terítsük szét a mellkasunkon, majd a látható módon emeljük át a kendő szárait egymás után az ellentétes vállunkon! Fontos, hogy ne egyszerre keresztezzük a két szárat, mert így a lapockáink közt könnyen összegyűrődik és/vagy megcsavarodik az anyag, ami akadályozza a szorosra húzást, a későbbiekben pedig kényelmetlen lehet.

Szedjük össze a mellkasunk előtt lévő anyagot, a babát fektessük az egyik vállunkra, majd helyezzük a "zsebbe" úgy, hogy alulról felfelé nyúlva bújtatjuk át rajta a kicsit. Újszülött babák kezei belülre kerüljenek. A baba hátán csak annyi anyagot húzzunk fel, amennyi kb. a füle vonaláig ér, a többi anyagot gondosan a popsi alá tűrjük térdhajlattól térdhajlatig alátámasztva (az optimális békatartásról itt olvashatsz).

Rugalmas kendőknél különösen fontos, hogy feszesre húzzuk a szárakat, ezért tartsuk el magunktól a kendőszárakat a videón látható módon és sávonként húzzuk meg a kendőt. A meghúzott részeket tegyük át a másik kezünkbe, így azok nem fognak újra kilazulni.

Ha feszesre húztuk a szárakat, keresztezzük azokat a baba háta mögött, vigyük hátra és vagy csomózzuk meg, vagy hozzuk mégegyszer előre és ott csomózzunk (kendő hosszúságától és a hordozó testalkatától függően). Mindig dupla csomót csináljunk, így is elkerülve a kötés kilazulását!!

Ezután terítsük szét a szárakat a baba hátán, kezdve az alsóval, ismét térdhajlattól térdhajlatig, gyűrődésmentesen, majd ugyanezt tegyük meg a felső kendőréteggel is!

Végül igazítsuk be a babát az optimális békapózba.

Bár az eddig leírtak alapján úgy tűnhet, hogy a rugalmas kendőt nem megfelelő hordozóeszköz, erről szó sincs! Hiba lenne ezt állítani, hiszen nagyon sok olyan helyzet van, amikor igenis ezt a fajta kendőt kell használnunk! Ilyen helyzet például, amikor a babánk feszes izomtónussal rendelkezik, ellenáll a kendőbe kötésnek, feszíti magát (ez általában valamilyen szülési traumára vezethető vissza - pl. a köldökzsinór a nyakára volt tekeredve és a kendő szegése ezt az érzést hívja elő benne, ami ellen tiltakozik).

A KISS-szindrómával született kicsik hordozására is a rugalmas kendő ajánlott.

Amennyiben kisbabánk valamilyen műtét után pl. szondával, bármilyen beültetett drénnel, csővel rendelkezik, akkor is jobb választás a rugalmas kendő.
Akkor is hasznos lehet egy rugalmas kendőt kipróbálni, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy a hordozás nekünk való és első próbálkozásra nem akarunk anyagilag beruházni egy szövött kendőbe.

Rugalmas kendő vásárlásakor a következőket kell figyelembe venni. Ahogy írtuk, ezek a kendők minden irányban nyúlnak, de okosabb olyan típusúakat választani, melyeknek keresztirányban nagyobb a rugalmasságuk, mint hosszanti irányban (ezt érdemes a boltban vásárlás előtt kipróbálni). Ezeket ugyanis könnyebb feszesre húzni és ha használat közben elszakad egy szál, az sem befolyásolja a hordozást, hiszen "csak" egy lyuk keletkezik a helyén, de a szál nem fog felfutni (ez a kendő elkészítésében alkalmazott kötési technika (láncfonalas) következménye).