Kis esti szövéstan :) avagy mi is kerül sokezerbe egy pár méteres "anyagdarabon"?

Szerencsére ma már nem 1-2 kendőtípus közül kell választanunk, ha hordozni szeretnénk. Több, csúcsminőségű kendőt gyártó cég rengeteg modellel árasztja el a piacot. Rengeteg szín, méret, anyagösszetétel, vastagság és szövéstípus közül választhatunk, ennek következtében azonban gyakran felmerül a kérdés, melyik legyen az igazi?

Elöljáróban fontosnak tartom elmondani, hogy nem véletlen, hogy a hordozókendők szövésével kifejezetten erre specializálódott cégek foglalkoznak. A jó minőségű hordozókendőnek több kritériumnak kell megfelelnie, hogy valóban biztonságos és élvezetes legyen benne a hordozás. Gyakran találkozunk rosszalló tekintetekkel azzal kapcsolatban, ha súlyos ezreket, tízezreket adunk ki egy látszólag teljesen ugyanolyan anyagcsíkért, amit a méterárú boltban az ár töredékéért megkaphatnánk...Látszólag. Igazából a különbséget csak az fogja érezni, érteni, aki próbálta már mindkettőt, hiszen a gyakorlatban ég és föld a különbség mind minőségben, mind komfortérzetben és nem utolsó sorban biztonságban.

A jó minőségű hordozókendő elsődleges ismérve, hogy minőségi fonalból készül. Érdemes tehát a gyártóknál ennek utánanézni, utánakérdezni. Amennyiben a gyártó nem rendelkezik megfelelő minősítésekkel, gondolkodjunk el a tőlük való vásárláson. Figyeljünk arra, hogy honnan származik a fonalak alapanyaga (a legjobb, ha biogazdaságokból), milyen festési eljárással és festékkel kezelik a fonalakat (a legjobb, ha szövés előtt, bevizsgált, méreganyagokat nem tartalmazó festékekkel dolgozik a cég - hiszen gondoljunk csak bele, a legtöbb kisbaba nyalogat, rágcsál mindent, ami a szája közelébe kerül, nem lesz ezalól kivétel a hordozókendő sem). A jó minőségű alapanyagnak természetesen ára van.

Ezen kívül fontos még figyelembe venni az anyag szövését, sűrűségét is. Ebben szeretnék segítséget nyújtani a következőkben a különféle szövéstípusok és tulajdonságaik bemutatásával.

Szövettípusoknál megkülönböztetünk ún. szövött és hurkolt- kötött szövetet. Az alapvető különbség a két típus között az, hogy a szövött kelmék mindig két, egymásra merőleges fonalszálból, ún. hosszanti,- és keresztszálból készülnek, míg a hurkolt- kötött textilek egy fonalszál felhasználásával

Hurkolt- kötött textilek - avagy a rugalmas kendők
Dzsörzé (jersey) néven is ismertek, azaz ezek az ún. rugalmas kendők. Létezik single jersey és double jersey. A szövésképe a hurkolt anyagnak teljesen úgy néz ki, mint egy kézzel kötött darab. A színén sima szemek, azaz kis "V"-k láthatóak, a visszáján fordított szemek= single jersey. A hétköznapokban a sima pólóanyagoknál találkozhatunk ilyennel. 

A double jerseynél a visszáján is sima szemek láthatóak. Ha megszakad a fonal, akkor leesik a szem, azaz tovaszalad, lyuk keletkezik. Minden irányba elasztikusak.

Példa: single jersey: JPMBB, double jersey: Moby wrap

A kötött anyagnál a hurkolás már bonyolultabb, a szemek függőlegesen hurkolódnak egymásba egyszer bal egyszer pedig jobb irányba dőlve. Ha megszakad a szál, nem keletkezik leeső szem, és így lyuk sem. Keresztirányba elasztikusabb, mint hosszanti irányba.

Példa: Didymos rugalmas kendője

Szövött textilek


A szövésképet, ahogy említettük, két, egymásra merőleges szál alkotja. A hosszanti szál fix a keresztszál pedig végtelen. Leggyakoribb szövéstípusok:

1. Vászonszövés
2. Egyszerű sávolyszövés

3. Keresztsávoly szövés

4. Gyémántsávoly szövés
5. Szatin vagy atlasz szövés

1. Vászonszövés (a szálak haladása egyik oldalon: föl-le-föl-le, egyel eltolva):

A két szál távolsága egységnyi, a kendő mindkét oldala ugyanolyan. Stabil, erős anyag, azonban könnyen hasad és rugalmatlan, így hordozásra teljesen alkalmatlan. (ilyen pl. a lepedő)

2. Sávolyszövés (a szálak haladása egyik oldalon: föl-le-le, eggyel eltolva)

A keresztszál kihagy két hosszanti szálat a következő sorban pedig egy hosszanti szállal odébb csúszik, így alakul ki a jellegzetes "gerinc"-mintázat, voltaképpen diagonálisan elcsúszik. Jellegzetes sávolyszövet a például a farmer (jobb oldali kép). Szintén könnyen hasad, gondoljunk csak fiatalkorunk farmerszaggató időszakára :)

Az egyik színből 2x annyi látszik, mint a másikból, így ennél lehet, hogy a két oldal eltérő árnyalatú.

3. Keresztsávoly szövés

 Az egyik sorban jobbra, a következőben balra tolódik el a hosszanti szál átugrása, így alakul ki a "kereszt" sávoly. Ez a szövet simulósabb a vászonszövetnél, a keresztsávoly pedig diagonális irányban elasztikusabb, szilárd testen meghúzva felveszi annak a formáját, miközben erős tartást biztosít.

A diagonális rugalmasság a minőségi hordozókendő alapvető tulajdonsága. Ez azt jelenti, hogy a kendp keresztben és hosszában stabil, átlós irányban viszont rugalmas, így lehetővé teszi a feszes, csigolyáról csigolyára történő megfelelő alátámasztást és ezzel párhuzamosan elegendő teret ad a a baba gerincének egészséges görbületéhez.

A szálak haladása az egyik oldalon: föl-le-föl-le és föl-föl-le-le váltakozva és elcsúsztatva

Mindkét oldal ugyanolyan színű, és szépen kivehetőek a pici erre-arra mutató vonalkák. Keresztsávoly szövésű kendők mindkét oldala ugyanolyan színű. ettől eltérni csak utólagos festéssel lehet. Keresztsávoly kendők jellemzően a csíkos kendők. Hordozás szempontjából a legalkalmasabb szövéstípus.

                                                                          (Storchenwiege Albert)

Mamamis Girasol (itt kevésbé jól kivehető a szövéstípus, mert különböző vastagságú a kereszt és a hosszanti szál)

4. Gyémántsávoly szövés

Tulajdonságaiban nagyon hasonló a keresztsávoly szövéshez, mintázata gyémántra hasonlít:

5. Szatin vagy atlaszszövés ( szálak haladása az egyik oldalon: föl-le-le-le-le, kettesével csúsztatva)

Biztosan mindenki ismeri: a damaszt textíliák például ezzel a technikával készülnek. Jelentése sima, fényes felület. Double face szövés is, ami lehetővé teszi, hogy az anyag színe és fonákja különböző (akár teljesen eltérő) színű lehessen - innen ismerhetőek fel könnyen. A keresztszál minden 5. hosszanti szálnál ugrik fel és a következő sorban arrébb tolódik két hosszanti szállal. A keresztszálak nem érintik egymást közvetlenül egy oldalon, ezáltal a szövet instabil, a szálak könnyen elcsúsznak egymáson.

Jaquarde nem szövési technika, voltaképp az ilyen kelmék a fentiek közül 3 alapvető szövéstípusból (vászon, sávoly, atlasz) adódnak jaquarde szövőgépen. Jelentése voltaképp nem más, mint "anyagában mintás". A különböző szövéstípusok egymás melletti alaklamazása lehetővé teszi a bonyolult/ színes ábrákat a kelmében.
Ez lényegében annyit jelent, h nem egységes, hanem valamilyen alapszövést megtör minta.

Ellevill Zara:

Minél nagyobb terjedelmű és aprólékos egy minta, annál instabilabb a kendő, mert ilyenkor a szövéstípusok sűrűn váltják egymást. Hordozókendőnek a kisebb, nem túl aprólékos és keresztben nem sűrűn váltakozó minta ideálisabb, mint a keresztben sűrűn váltakozó kicsi minta. Például a Didymos Ninók (balra) megfelelőbbek a Didymos Welleneknél (jobbra).

Didymos Wellen közelről (látszik, hogy jóval szellősebb a minta szövése)


Didymos Nino közelről




A Didymos indiók is jaquarde kendők, de ezeknek a szövése speciális gépen történik. Jellemzőjük, hogy sokkal elasztikusabbak, mint a mintás jaquard kendők, ami abból adódik, hogy egyrészt a keresztszál sokkal vékonyabb, mint a hosszanti szál, másrészt magából a szövési technikából, miszerint a keresztszál egyszerre több hosszanti szálat ugrik át, viszont ellensúlyozván, nem tolódik szabályosan soronként (mint az atlasznál), hanem egyedi mintát követ. Az ilyen típusú kendők puhák, ölelősek, de a velük való kötések nagyobb súly alatt már nagyobb eséllyel lenyúlnak, szétcsúsznak. Ez a sok, egymást érintő különféle mintázatból adódik.

Ez persze nem jelent veszélyt a hordozásra nézve, sőt, nagyon sok hordozó szülőnek ezek a minták a kedvencei.

Összefoglalva: a szövéstípusok tekintetében a legalkalmasabb szövés a keresztsávoly. Azonban nem elég csak a szövés típusát figyelembe venni, hiszen rengeteg múlik a fonal minőségén és sűrűségén is. Ezáltal két ugyanolyan szövésű de különböző kendőmárkánál is hatalmasak lehetnek a különbségek (mint pl a Lada és a VW is mindkettő autó, de azt hiszem nem kell magyarázni, hogy mégis miért választanánk inkább az utóbbit :) )

Nem elég tehát a kendőválasztásnál a szövéstípust kikötni, mindenképpen ajánlatos ezekből is a minőségit keresni (Didymos, Storchenwiege, Girasol, Claire Pola, Lana).

A hordozókendőknél nem csak a szövéstípusok lehetnek eltérőek, de a fonalak összetétele is. Így megkülönböztetünk pl. 100%-os pamut illetve kevertszálas modelleket. A kevertszálasoknál általában a pamutot keverik len, gyapjú és selyemszálakkal. A cél az előbb említett szálak előnyös tulajdonságainak kihasználása (pl. a gyapjú télen fűt, a selyem antibakteriális hatású, a len erős, jól tartó)

A kevertszálas kendők hátránya azonban, hogy a különböző alapú szálak különbözőképpen viselkednek, pl. a pamut sokkal rugalmasabb mint a lenszál, így avatatlan kéz nehezebben bánik velük valamint gyakrabban fordulhat elő, hogy a kezdetben feszesnek tűnő kötés lazul, szétcsúszik.

Kezdő kendőzőnek én a fentiekből következően mindig egy használt, jól betört, tiszta pamut, minőségi keresztsávolyt kendőt ajánlok. Talán furcsának tűnthet, a "használt, jól betört" kifejezés. A hordozókendők általában a gyártószalagról, szövőszékről lekerülve kevésbé kezesek, adott esetben kemények, csúszósak is lehetnek, így az új kendőkkel nehezebb kötni. Ezen segíthet egy mosás (kizárólag folyékony, optikai fehérítőt nem tartalmazó mosószerrel (egyébként károsodnak a szálak) és ecetes öblítéssel - egyéb öblítőszer használata tilos!) és vasalás is.

A szövéstechnika miatt az "instabilabb" jaquarde kendöket minden mosás után feltétlen gőzölős vasalóval ki kell vasalni. A gőztől és a vasalástól a mosás során felborzolódott és a lazább szövéstechnika miatt elmozdult szálak, újra a helyükre kerülnek, fixálódnak, ezáltal a kötési tulajdonságuk is jobb lesz.
Ebből kifolyólag a keresztsávoly kendőket nem kell vasalni. A szövéstechnika egy stabil kendőt eredményez, ami átlós irányban elasztikusabb, kereszt-, és hosszanti irányban stabil, ha vasaljuk, akkor fixáljuk a szálakat, az ilyen kendőket vasalás után nehezebben lehet kötni.

A puhítás másik módszere a fonás. Fontos tudni, hogy nem a befont állapotban történő tárolás, hanem a sűrű ki-befonás az, ami puhítja a kendőt.

Végszó: Mint az életben elég sok mindenben, a megfelelő hordozóeszköz kiválasztásában sincs egy igazság. Kinek egyik, kinek másik kendő nő a szívéhez és teljesen mindegy, hogy milyen okból. Különbözőek vagyunk különféle igényekkel. Így azt javaslom, ha lehetőségünk van rá, ne sajnáljuk az időt vásárlás előtt a hosszas próbálgatásra. Kölcsönözzük klubokból különféle szövésű és alapanyagú kendőket, teszteljük őket hosszabb ideig (mindenképp ajánlatos több napig hordozni egy kendőben, mert 5 perc felpróbálásból nem derülnek az előnyök és hátrányok) és így válasszunk hozzánk és babánkhoz illőt. A legfontosabb szempont az legyen, hogy olyan kendőt használjunk, amivel öröm a hordozás!

Ez a bejegyzés R-né Pogány Orsi (Pogi) és Henrietta Königskötter (Hena) ClauWi hordozási tanácsadók segítségével és gyűjtése alapján készült, valamint az ő hozzájárulásukkal került a blogba. Köszönöm!!! 

Újra a KISS - szindrómáról

Írtam már erről a témáról korábban, az elméleti részét itt olvashatjátok. Az utóbbi időben sokan megkerestetek  KISS-szindrómáról szóló kérdésekkel, több alkalommal is felmerült ennek az állapotnak  a lehetősége, ezért gondoltam, hogy érdemes lenne róla mégegyszer is írni.

Azt azonban kérlek ne felejtsétek, én nem vagyok sem orvos, sem KISS-specialista, csak a tanult ismereteimet és tapasztalataimat tudom tovább adni, de diagnózist ne várjatok tőlem. Nem tudom és nem is akarom megítélni, hogy egy  baba KISS-szindrómás, vagy "csak" ferde-nyak szindrómája van, esetleg izomtónusbeli eltérése, ezeknek az eldöntése szakemberek feladata.

Elöljáróban: A KISS szindróma külsődleges jelei általában valamilyen asszimetriához kapcsolódnak, ezek fogom bemutatni a következőkben. Jó azonban tudni, hogy az újszülötteknél a születésük után gyakran tapasztalható pl. tartásbeli asszimetria, anélkül, hogy hogy ennek bármi kóros háttere volna. Ez a méhen belüli tartás következménye, amely értelemszerűen nem tűnik el egyik pillanatról a másikra. Hasonlóan ehhez tipikusan szüléskor előforduló jelenség,  ahogy a baba áthalad a szülőcsatornán, kialakulhat ödéma az arcon vagy a koponyán és ettől asszimetrikus arccal, vagy fejecskével születik a kicsi. Vérömleny is keletkezhet a nyomás miatt a fej bőre alatt, ami szintén a koponya asszimetriáját okozza.  Ám az ilyen jellegű  asszimetriák az első napok, hetek, az első par honap alatt szép fokozatosan csökkenek, és  eltűnnek. Azonban ha ez nem történik meg, vagy szülőként számunkra is megmagyarázhatatlan okból aggódunk, akkor érdemes szakemberhez (gyógytornászhoz, gyermekneurológushoz, konduktorhoz) fordulni. Inkább egy felesleges út az orvoshoz, mint egy kezeletlen probléma. (köszönet az újszülöttkori asszimetriával kapcsolatos információkért dr. Feyér Gabriella gyermekorvosnak (aki nem mellesleg kedves ismerősöm és a ClauWi hordozási tanácsadók sorát erősíti))

A leggyakrabban olyan anyukák fordultak hozzám, akiknek a babájának van ún. kedvenc oldala. Ez annyit jelent, hogy a baba pl. csak egyik oldalra nézeget vagy csak az egyik mellből hajlandó enni, nem szeret hason/háton lenni. Ezek a szülők jórészt már túl voltak a gyermekorvosi látogatáson, ahol a legtöbb esetben  azt a tanácsot kapták, hogy tegyék át a másik oldalra a játékokat, vagy adjanak csak a másik mellből enni a picinek (mondván, ha igazán éhes lesz, majd odafordul), vagy fektessék csak hason/háton, majd megszokja. Nem, nem fogja, hiszen fájdalmai vannak eközben! Még ha nem is a KISS áll a háttérben, hanem egy izomrövidülés, akkor is fáj a kicsinek az adott mozdulat kivitelezése, ezért is nem csinálja. Mindenképpen azt javaslom, hogy ilyen esetben vigyük a babát konduktorhoz, gyógytornászhoz! Ha a torna több kezelés után sem hoz javulást, vagy csak átmenetit (pár napra megszűnik az egyoldalasság, aztán újra visszatér), akkor már arra kell gyanakodni, hogy a probléma nem csak az izomkat érinti, hanem a csigolyákat is (a KISS szindróma izmok tornáztatásával nem gyógyítható, hisz attól a csigolyák még nem kerülnek a helyükre).

A KISS szindróma egyik jele lehet az ún. kifli tartás. Ezt a tartás a baba oldalra és előre/hátra is felveheti, ahogy az alábbi képen is látható. A baba azért veszi fel ezt a kényszertartást, mert testének kiegyenesítése fájdalommal jár, így kompenzálja ezt. Fontos tudni, hogy ha ezt a kényszertartást nem oldjuk, akkor az izmok is ehhez alkalmazkodnak, az egyik oldalon megrövidülnek, a másik oldalon pedig megnyúlnak (pl. az első kép esetében a bal oldalon alakulhat ki rövidülés a másikon nyúlás)

http://www.kiropraktorene.com/moduler.php?modul=52&id=109

http://www.netmoms.de

A KISS-szindróma másik ismérve a fej jellegzetes tartása.

Forrás (1.kép): http://www.kindertherapie-raubling.de/Kiss-Syndrom.htm

Forrás (2.kép): http://www.kiss-kid.de/site_fr/fr_kiss_biedermann.html

Ennek oka a következő 3D-s röntgenfelvételen tisztán látszik. Az elmozdult Atlas és/vagy Axis csigolyák vonalát követi a fej, így alakul ki ez a jellemző oldaltartás. Itt jegyezném meg, hogy sokszor az ilyen fejtartás mögött az ún. ferde nyak szindróma (torticollis) áll, ami a fejbiccentő izmokat érinti (bővebben erről itt). Laikus számára a két szindróma megkülönböztetése szinte lehetetlen, mert mindkettő hasonló tünetekkel jár, mindenképpen bízzuk a diagnózist szakemberre. Röntgennel egyértelműen kimutatható a különbség, hiszen a ferde nyak szindróma esetében nincs eltérés a csigolyáknál.

Forrás: http://www.kinderorthopaedie.de/kinderorthopaedie/80.html

Újabb árulkodó jel lehet - és tanácsadói praxisomban ezzel találkozom a leggyakrabban a ferde fejtartás mellett - amikor a baba ívben hátrafelé feszíti ki magát az őt tartó szülő karjaiból. Hordozás szempontjából ez az állapot jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen a baba pont ellentétesen tartja magát, mint ahogy az kívánatos lenne (homorú hát gömbölyű helyett, egyenes, feszes lábak a felhúzott, laza lábtartás helyett). Mindenképpen gyors (meg)oldást igényel ez a tartás (akár KISS, akár izomtónus zavar okozza), hiszen a gerinc állása közvetlen hatással van a csípők, lábak állására, így azok fejlődésére is. Ha a baba nem tudja a számára legegészségesebb terpesztett guggoló tartást felvenni, csípői nagy eséllyel nem fognak tudni egészségesen fejlődni (egyes KISS-szakértők szerint a csípőficamok nagy részében is szerepe van a KISS-szindrómának)

Forrás: http://www.manmed.de/seiten/themen/manual/kinder/kiss-syndrom/kisskinder.html

Az arc és a fej asszimmetriája is jellemző kísérője a KISS-szindrómának. Az alábbi képeken kiválóan látszik, hogy mit jelent ez: az egyik oldali arc, szem hangsúlyosabb (előrébb áll, szem nagyobb), az orr vonala eltér a középvonaltól. Gyakran megfigyelhető, hogy a baba buksija laposabb, illetve gyakran alakulnak ki kopasz foltok a hajas fejbőrön. Ez annak a következménye, hogy a baba - ellensúlyozva a fájdalmait - a már fentebb leírt kényszertartások egyikét veszi fel és így nyomást gyakorol ezekre a részekre.

Forrás: http://www.tz-engels.de/physio-kiss.html

http://www.kiropraktorene.com/moduler.php?modul=52&id=113

Mindenképpen érdemes tehát utána járni, ha szülőként felmerül bennünk a gyanú, hogy gyermekünknek KISS-.szindrómája lehet. Azonban nagyon fontos tudni, ahogy ár az előző posztban is említettem, hogy a KISS-szindróma kezelhető és maradéktalanul gyógyítható így aggodalomra semmi ok. Sajnos Magyarországon nem bővelkedünk KISS-specialistákban, de azért fellelhetők a témában tevékenykedő szakemberek.

A bölcsőtartásról

A mai napig él az a tévhit, hogy újszülött és egészen pici babákat fekvő pozícióban - ún. bölcsőtartásban -  kell hordozni. Ez a témája ennek a bejegyzésnek.

"A kisbabának kemény, vízszintes felületen a helye, mert az tesz jót a gerincének." - hallja az újdonsült szülőpár. Ha megkérdezzük az ezt ajánló barátnőt, rokont, ismerőst, orvost (!), hogy miért is hasznos az egyenes felületen való fektetés kisbabánknak, akkor azt a választ fogjuk kapni, hogy így nem terhelődik a gerince. Ha vicces akarnék lenni, akkor visszakérdeznék, hogy vajon hogyan és kinek sikerül űrbéli körülményeket teremtenie otthon, ahol a súlytalanság állapotában tartja babáját, hogy legyőzze a gravitációt (ami bármilyen helyzetben is vagyunk, hat ránk), de hogy lássátok, valóban komolyan érdekel, hogy mi motiválja az ilyen tanácsot adókat, vizsgáljuk meg közelebbről a dolgot!

Az újszülött hordozása c. posztban írtam már arról, hogy milyen és miért fontos az egészséges csípőfejlődés szempontjából az optimális terpesztett guggoló tartás. Ebben a pozícióban tehermentesül a gerinc, a csípők és a lábak, az ízületek, inak és izmok ellazult állapotban vannak. Amiről még nem esett szó, az a gerinc és a csípő (medence) kapcsolata, valamint a gerinc felépítése.

A gerinc, a medence és lábak szoros kapcsolatban vannak egymással (gerincet a lábakkal a medence, a medencét és a gerincet pedig a keresztcsont és a szakroiliákális ízület köti össze)

Forrás: http://www.webbeteg.hu/mediatar/mozgasszervi_betegseg/57/medence-reszei

Az egyik elmozdulása hatással van az összes többire. Egyszerű gyakorlatokkal ezt könnyen ki lehet próbálni: álljunk lazán, egészséges tartásban, majd domborítsuk/homorítsuk a hátunkat és figyeljük hogy mi történik a medencénkkel (előre-hátra billen). Próbáljuk meg egymástól függetlenül mozgatni ezt a két testrészünket! Nem fog sikerülni. :) Most álljunk egyenes háttal egy fal mellé és figyeljük, hogy mi történik a csípőnkkel! Vajon képesek lennénk ebben a pozícióban felemelni a combjainkat, hogy az említett bejegyzésben leírt optimális tartásba hozzuk a csípőinket? (ugyanezt kipróbálhatjuk földön hanyatt fekve is: ügyeljünk arra, hogy azok a részeink, amelyek érintkezek a talajjal, maradjanak is ott és így próbáljuk felemelni a combunkat (max. derékszögig fog sikerülni, ha nem emelkedünk el a talajtól)

Térjünk most vissza az ágymatracon vízszintesen fekvő csecsemőnkhöz! Ugyanúgy, ahogy mi, ő sem fogja tudni felvenni a békapózt, így az ízületei, csontjai nem kerülhetnek ellazult állapotba. Ha a csípő nincs ellazulva és helyes pozícióban, az kihat a gerincre is. Tegyük fel hát újra a kérdést: Valóban nem terheli a gerincét a vízszintes felületen való fekvés? (és teljesen mindegy hogy ez hanyatt, oldalt, vagy hason történik - hozzátenném, hogy a 3 közül csípőfejlődés szempontjából a legrosszabb a hason történő fektetés)

A másik pont, amiről még nem beszéltem, az a gerinc felépítése. Gerincünk - leegyszerűsítve - csigolyákból és porckorongokból áll. A porckorongok a csigolyákat összekötő elemek, melyeknek feladata, hogy felfogják és tompítsák a gerincet érő hatásokat (nevezhetjük őket "ütköző elemeknek" is). Ezeket a hatásokat függőleges helyzetben képesek optimálisan ellensúlyozni (hiszen így is helyezkedek el a csigolyák közt), vízszintesen erősen korlátozottak. Egy kisbaba csigolyái és porckorongjai is fejletlenebbek, mint egy felnőtté, így még kívánatosabb, hogy olyan hatásoktól, melyek terhet jelentenek ezekre a szerv(része)ekre, kerüljük. Természetesen a babaszobában a kiságyban fekve ilyen jellegű probléma nem lép fel, de a babát karunkban fektetve ringatva vagy épp babakocsit tologatva már felmerülhet a kérdés...

A bevezető után térjünk vissza a bölcsőtartásos hordozásra! Kétfajta bölcsőtartás létezik: az egyikben

a baba arca felfelé néz, szemből nézve a gerince nyitott U alakot ír le (ez látható a képen), a másik módon a baba felénk fordul és körbeöleli testével a hasunkat (ún. "has a hashoz" pozíció). Ránézésre a hátgerinc görbülete mindkét esetben megvan, de a megfelelő csípőfejlődéshez szükséges terpesz kivitelezhetetlen, hiszen a a kendő összeszorítja a baba lábait. A gerinc kvázi vízszintesen helyezkedik el, így az azt ért erőhatásokat (a hordozó személy mozgását) nem tudja kivédeni. A "has a hashoz" pozícióban a baba felül lévő lábának súlya pluszban nehezedik az alul lévőre, méginkább hátráltatva az egészséges csípőfejlődést.

Bölcsőtartásos pozícióban - ha a kötés eléggé feszes ahhoz, hogy alátámassza a babát - könnyen előfordulhat, hogy a baba feje túlságosan előrenyeklik, mellkasához szorul (minél feszesebb a kötés, annál jobban). Ez egyrészt kényelmetlen, másrészt elzárhatja a szabad levegő áramlását. A baba (különösen, ha a kendőszárakat gondos szülőként is a fejére húzzuk, hogy nyugodtan pihenhessen vagy vastagon bélelt, kevéssé légáteresztő anyagú erszényekben hordjuk) a saját kilélegzett levegőjét lélegzi folyamatosan vissza. Ennek következtében a vérének szén-dioxid tartalma megemelkedik, egyre mélyebb álomba szenderül. Egészséges újszülötteknél ilyenkor azonnal fellép a túlélő reflex és mély levegőt vennének. De mi kell ehhez? Próbáljuk ki, lélegezzünk be egy mélyet, mi történik? Mellkasunk megemelkedik, gerincünk kiegyenesedik. Pont ez utóbbi az, amit egy bölcsőtartásba kötött baba nem tud megtenni, mert nem engedi a kötés...Természetesen ez extrém esetben fordulhat csak elő, de nem árt, ha tudunk a bölcsőtartás ezen oldaláról is.

Itt megjegyezném, hogy a bölcsőtartásos kötések mindegyike előre megkötött kötésmód (megkötjük és a baba csak utána kerül bele, utánaigazításra nem, vagy csak korlátozottan van mód), ami azt jelenti, hogy nagyon nehéz úgy eltalálni a feszességet, ami az optimális lenne. Ezáltal a saját súlyukat a gerincük és csípőjük viseli, a hordozókendő/eszköz pont a legfőbb funkcióját veszíti el (ti. a baba gerincét pontról pontra megtámasztja és a kicsi súlyát átvezeti a hordozó személyre tehermentesítve a babát)

A bölcsőtartás ajánlása melletti legfontosabb érv, hogy kiválóan lehet benne szoptatni, rövid időkre hasznos kötésmód. Különösen, ha babánk úgy szopik, mint a legtöbb újszülött - kicsit szopizik, elalszik, újra megébred, megint eszik picit és így tovább - nagyon hamar megnövekszik az eredetileg "rövid időnek" szánt szoptatás és az idő, amit a pici kendőben tölt. Hányszor halljuk, hogy a kisbaba az egész napot mellen töltötte...

A fenti hátrányokat végignézve tehát én azt tanácsolom, hogy szoptatáshoz is válasszunk inkább egy sokkal egészségesebb alternatívát, pl. a karikás kendőt (függőleges pozícióban).

Kiegészítettem a csatos hordozókról szóló posztot.
Az elkövetkezendő időkben még pár bejegyzéshez fűzök kiegészítéseket, illetve új cikkek írásán is dolgozom. ;)

Ismét Győri Babahordozó Napok!

II. Győri Babahordozó Napok holnaptól!!!

2011. október 6-9.

A tavalyihoz hasonlóan idén is csatlakozunk a Nemzetközi Babahordozó Hét (The International Babywearing Week) rendezvénysorozathoz.

A Hét mottója:

"A World of possibilities"

avagy

"A lehetőségek világa"

Gyere és győzödj meg róla, milyen lehetőségeket rejt számodra hordozás!

Helyszín: Győr, Gyermekek Háza (Aradi vértanúk útja 23.)

Programjaink:

A rendezvényt a tavalyihoz hasonlóan október 6-án egy hordozós sétával nyitjuk. Gyülekező fél 4-4 közt a Városháza előtti téren. Indulás 16.00-kor. Útvonalunkon érintjük a Belváros forgalmasabb pontjait (pl.Baross út, Széchenyi tér, Dunakapu tér) és ismét hordozókendöt kötünk a Baross úti "Csónakos szoborra"

Ha van kedved egy kellemes sétához, csatlakozz hozzánk! A hordozóeszköz megléte nem feltétel! :)

A hétvége további napjain szakértő vendégek előadásában a következő témákban hallgathatsz előadásokat, beszélgetéseket és teheted fel kérdéseidet:

2011. október 7., péntek

13.00-15.00: Mindent a hordozásról

Wellner-Mező Melinda - ClauWi hordozási tanácsadó

Mi is az a hordozás? Mikortól, miért, hogyan és miben hordozzunk? Jót teszünk-e, ha hordozzuk gyermekünket?

Témák:

- A hordozás eredete, evolúciós és anatómiai bizonyítékok

- A hordozás pszichológiai, ortopédiai hatásai a babára és a szüleire

- Hogyan hordozzunk és hogyan ne?

- Hordozóeszközök bemutatója

- Tévhitek a hordozással kapcsolatban

15.00-17.00: Kórházban a baba

Szülőként az egészségügyben, avagy a beteg (gyermek szüleinek) jogai

Székely Vera - betegjogi képviselő

Mit tehetünk szülőként, ha gyermekünk kórházba kerül? Hogyan éljünk a jogainkkal? Milyen jogok illetik a várandós kismamát, az újdonsült anyukát, a gyermekes szülőket az egészségügyi ellátásban, a vizsgálatok és kórházi tartózkodás alatt?

17.00-19.00: Fogas kérdés

avagy fogápolás gyermekkorban, mivel, hogyan, mikortól?

Dr. Rutz Henriette - fogorvos

Mire kell ügyelnünk már kismamaként gyermekünk fogainak épsége érdekében? Mikor és hogyan kezdjük a fogápolást? Milyen hatással van a szoptatás, az ujjszopás és a cumizás a baba fogainak állapotára? Kell-e fluor vagy nem? Mikor látogassunk el először a fogorvoshoz?

2011. október 7., szombat

10.00-12.00: Bevezetés az aromaterápiába

Dániel Ditta - aromaterapeuta

Karnyújtásnyira a természet,

a természetes gyógymódok. Hogyan éljünk velük?

13.00-15.00: Ismerkedés a dúlával, a dúlasággal, vajúdáskönnyítő technikák bemutatása

Albert Nóra - dúla

15.00-17.00: Apa születik

Albert Nóra - dúla

17.00-19.00: Születés utáni első percek, az „aranyóra” és a kötődés kapcsolata

Ligetvári Anita - transzperszonális pszichológus

"„a fontos kötődések az első pillanatokban alakulnak ki,

amelyben az érintéseknek, illatoknak jelentőségük van"”

2011. október 9., vasárnap

10.00-12.00: Schüssler sók és használatuk

Schüssler-sók és használatuk gyermekkorban és a várandósság alatt

"„betegséged az arcodra van írva"”

Hermann Ilona - Schüssler tanácsadó

13.00-15.00: Szülés (felesleges) beavatkozások nélkül

gátmetszés, monitorozás, oxitocin, császármetszés…

szükséges? mikor? hogyan?

Pető Éva - bába

15.00-17.00: Babajelek

hogyan kommunikálhatsz babáddal mielőtt beszélni tudna?

Gáncs Eszter, a módszert alkalmazó szülő & Nyéki Márta – babajel oktató

A programváltozás jogát a klub fenntartja!

--

www.wix.com/gyorihordozok/gyorihordozok

Belépődíjak:

500 Ft/előadás/család

1000 Ft/nap/család (pénteken és vasárnap), 1500 Ft/nap/család (szombaton)

3500 Ft/hétvége/család - az egész hétvégés belépőjegy mellé minden látogató 500 Ft-os ajándékutalványt kap, mely hordozási tanácsadásra váltható be

A rendezvény teljes bevételét terembérletre, előadóink útiköltségére és hordozók, könyvek vásárlására fordítjuk, hogy a Klub egyre színvonalasabb programokkal, klubnapokkal állhasson az érdeklődők rendelkezésére.

ELTŰNT MANDUCA

Kedves Klubozók!

 

A májusi klubban egy sajnálatos esemény történt. Valaki szó nélkül elvitte a Batyuklán Babahordozó Klub és Iskola tulajdonát képező petrol Manduca csatos hordozót a hordozók számára fenntartott asztalról. A tettet minősíteni nem szeretném, gyanúsítani sem szeretnénk senkit, de mélyen elszomorított bennünket a dolog. Előfordulhat, hogy valaki véletlenül elvitte, de az elérhetőségeink nyitottak mindenki számára, ha így történt volna, az a legkevesebb, hogy az illető értesít bennünket azonnal. Nem kérünk magyarázatot, de megkérjük az illetőt, hogy vagy értesítsen bennünket az elérhetőségeink egyikén, vagy vigye be a hordozót a Gyermekek Házába és egyszerűen adja le a portán a Klub számára. Amennyiben ez a következő klubig nem történik meg, feljelentést leszünk kénytelenek tenni a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. A májusi klub résztvevőinek listája nálunk van, az, aki elvitte a Manducát, szerepel a listán. A hordozó egyedileg jelölt, bemutató darabról van szó.

 

Sajnos az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy egyesek visszaélnek azzal, hogy mások önszorgalomból, elhivatottságból, önzetlenségből munkát, időt és pénzt sem sajnálva létrehozták ezt a klubot. Visszaélnek azzal, hogy jelenleg 2 szervező próbálja lebonyolítani és koordinálni eseményeket, ami nyilvánvalóan azzal jár, hogy nem tudunk egy időben több helyen lenni és mindenre odafigyelni. Visszaélnek és nem fizteik be a hozzájárulást, letagadják a kölcsönzési díjat és hordozót tulajdonítanak el. Nem akarok nagy szavakat puffogtatni, de Esztiben és bennem is felmerült, hogy van-e értelme tovább csinálni? Borzasztó az érzés, hogy dolgozunk a közért, a köz pedig pofon vág. Persze tisztelet a kivételnek és akinek nem inge, nem veszi magára, hisz nagyon sok pozitív visszajelzést is kapunk. Ez a mostani esemény nagyon nagy anyagi és erkölcsi érvágás a klub és a saját kasszámon (lévén a Manduca a saját (Melus) tulajdonom volt) és az elköteleződésünkön...

 

Szeretném mégegyszer megkérni azt, aki elvitte a hordozót, hogy jutassa nekünk vissza, a többieket pedig, akik a klubban voltak és esetleg tudnak valamit a Manducáról, látták, vagy bármilyen információjuk van,  kérnénk, hogy írjanak nekünk.

 

Köszönjük!

 

Melus, Eszti

 

 

Fényvédelem, hordozás melegben

Itt a tavasz, úgy érzem, hogy aktuális egy ilyen poszt megírása.

Amikor hordozós körökben a nyári hordozásról beszélgetünk, általában két fő csapásirányban merülnek fel kérdések. Az egyik, hogy hogyan kerüljük el az izzadást, a másik pedig, hogy milyen (vékony) kendőt vegyünk nyárra? Ezeket a kérdéseket is igyekszem megválaszolni, de előtte tekintsünk át néhány fogalmat, amikkel nem árt tisztában lennünk a fényvédelem kapcsán!

Amikor a fényvédelemről beszélünk, akkor a legelső fogalom, ami felmerül az az UV. Az UV (ultraibolya) - sugarak a fény egyik - legkisebb százalékot kitevő - összetevői. A fénysugarak 56%-a ugyanis az infravörös, 39%-a pedig a látható fény tartományába esik. A maradék 5%-ot teszik ki az UVA, UVB és UVC sugarak, melyek a fényvédelem kapcsán gondolkodásra késztetik az embert.

Az UV-C sugarakról kevés szó esik, talán azért, mert nagy részét a Föld ózonrétege kiszűri, így csak speciális esetekben jut el a földfelszínig (magas hegyi körülmények, ózonlyuk). A legrövidebb hullámhosszú sugár (180-290 nm), sterilizáló és az UVB-nél is nagyobb rákkeltő hatású, kisebb organizmusok elpusztítására is képes. Jelenleg nem létezik semmiféle módszer ezen sugarak elleni védekezésre.

Az UV-A és UV-B sugarak már közismertebb fogalmak.

Az UV-A sugár a földet elérő  UV sugarak 95%-át teszik ki, a leghosszabb hullámhosszúak (320-400 nm), így könnyebben és mélyebbre hatolnak a bőr rétegeibe. Az UV-A sugarak felelősek a napfény barnító hatásáért, de ugyanezek a hullámok okozzák a bőr korai öregedését (a bőr elveszti rugalmasságát, megvastagszik, a ráncok elmélyülnek), pigmentfoltok kialakulását. Gyengítik az immunrendszert, károsodást okozhatnak a DNS-ben is, kb. 67%-ban tehetők felelőssé a rosszindulatú májfoltok kialakulásában. Erőssége napkeltétől napnyugtáig egyenletes (nem csak a déli órákban erős), magasságtól független (nem csak a hegyvidéken erősebb), áthatol az üvegen (ablaküveg, autó üvege).

UV-B sugarak középhosszúak (290-320 nm), a földet érő UV sugárzás 5%-át teszik ki. Rákkeltő hatású, leégést, bőrvörösödést okoz, erősen károsítja a DNS-láncot. A bőr felső - védekező - rétegébe hatolva jelentősen csökkenti a bőr antioxidánsainak számát, így csökkentve annak ellenállóképességét a szabad gyökök ellen (melyek a napsugárzás 'hatására' keletkeznek).

Délelőtt 10 és délután 16 óra közt a legintenzívebb, az Egyenlítő vonalán és magaslati viszonyok közt a legerősebb 8ezektől távolodva gyengül), hatása ezerszerese az UV-A-énak, csillogó, sima és fehér felületekről (víz, beton, homok, stb.) visszaverődik.

A Földünket elérő fény UV-A/UV-B aránya 20:1 (a sugarak 90%-a áthatol a felhőkön).

Amikor a nyár közeledtével felkészülünk a fényvédelemre, a legfontosabb dolog, amire összpontosítunk, az az egyes  készítmények UV-szűrő/fényvédő képessége, faktorszáma (másnéven SPF: sun protection factor). Ez a szám - elméletileg - azt mutatja meg, hogy mennyivel hosszabbodik a készítmény használatával a napon tölthető idő a bőr leégése nélkül. Ha pl. napvédő nélkül 15 perc alatt leégnénk, akkor a 15 faktoros naptej 15x15=225 percig, majdnem 4 órán keresztül nyújt védelmet. Elméletileg. Ugyanis a készítmények hatását rengeteg tényező befolyásolja, negatívan. Ilyenek a különféle bőrtípusok (a világosabb bőrűek hamarabb égnek le), a bőr pigmentáltságának foka (az erősebben pigmentáltaknak nagyobb az ellenállóképességük), az izzadás, nyáron a pancsolás, és az is, hogy mikor és hol ér bennünket a napsugárzás (az arc pl. érzékenyebb, mint a karok). Mindezek közt a fényvédő készítmények természetesen nem tudnak differenciálni. Fontos tudni azt is, hogy a krémek, naptejek, stb. hatásfokának tesztelésekor egy bizonyos "vastagságú" fedőréteget alkalmaznak (azaz a kívánt hatást csak egy adott vastagságban felvitt krém esetében érik el). Az utánkövetéses vizsgálatok azt mutatják, hogy a felhasználók ennek a rétegnek kb. csak a felét kenik fel magukra. Így a hatásfok rögtön feleződik.

A fényvédő készítmények kiválasztásakor a legtöbben arra törekednek, hogy minél magasabb faktorszámút vásároljanak. Jó tudni azonban azt is, hogy 30-as faktorszámú fölött annyira elenyésző különbségek vannak a készítmények fényszűrő képességében, hogy felesleges pénzkidobás egy 50+ faktorszámú naptej megvásárlása. Az alábbi rajzon ez nagyon jól látható. Egy 2-es faktorú készítmény a sugárzás felét kiszűri, egy 5-ös több, mint 90 %-át. A 15-ös faktorú napvédő készítmény kellő védelmet nyújt az átlagos bőrtípusnak.

A másik nagyon fontos dolog - amit kevesen tudnak - hogy az SPF (faktor) szám kizárólag az UV-B sugarakkal szembeni védelmet jelöli (azaz az UV sugarak 5% ellen védenek a fényvédő készítmények...). Jelenleg nincs olyan nemzetközileg elismert teszt, mely az UV-A sugarak elleni védelem mérését szolgálná, így kritikusan szemléljük azokat a készítményeket, melyek garantált 100%-os védelmet nyújtanak mind az UV-B, mind pedig az UV-A sugarak ellen (persze minél magasabb a faktorszám, jó eséllyel annál több UV-A sugarat is ki tud szűrni a készítmény, de erre biztos adat nincs).

A fényvédő krémeknek 2 nagy csoportját különböztethetjük meg:

A fizikai fényvédők kisméretű részecskéi (titánium-dioxid, cink-oxid) révén szétszórják, visszaverik a fényt a bőr felületéről, így védenek. Kémiai hatóanyagot nem tartalmaznak, így kisebb az esélye a bőrirritációnak, allergiának. Különösen jól alkalmazhatóak az érzékeny tesstájakon (orr, arc, fül). Hátrányuk, hogy "vastag" krémek, fehérre színezik a bőrt, alkalmazásuk kozmetikailag kevésbé kellemes.

A kémiai fényvédők ezzel szemben elnyelik a fényt. A felhasználásuk könnyebb, nem színezik a bőrt, gyorsan felszívódnak, viszont nagyobb eséllyel váltanak ki allergiás reakciót. Bizonyos kutatások azt mutatják, hogy sok kémiai fényvédő pl. olyat összetevőket tartalmaz, melyek erősen fényérzékennyé teszik a bőrt, azaz pont a kívánt hatás ellentétét váltják ki.  

Hogyan védekezhetünk tehát hatékonyan a káros sugarak ellen hordozás közben (is)?

A legjobb védelem, ha nem együnk tűző napra, de ez a legtöbb esetben kivitelezhetetlen. Egy éves kor alatti babánk fényvédelme mindenképp a ruházatával történjen! A babák bőre ugyanis 10-11x vékonyabb, mint a felnőtteké, ezáltal sokkal sérülékenyebb, a káros sugarak pedig sokkal könnyebben érik el bőrük mélyebb rétegeit. A kutatások szerint a később kialakuló rosszindulatú bőrelváltozások 80%-nak kialakulásában a 18 éves kor előtti napozási "szokások" az okai. A pigmentáció - azaz a bőr természetes védelme a káros sugarak ellen - kb. egy éves kor körül kezdődik (ekkor jelennek meg az első anyajegyek), addig a kisbabák bőre gyakorlatilag védtelen.

Ezen kívül a kisbabák bőre sokkal könnyebben és több vizet köt meg, mint egy felnőtt emberé (ezért sokkal puhább a bababőr), így a bőrre kent mindennemű anyag könnyebben és gyorsabban felszívódik az ő bőrükön keresztül. Nem kell tehát fejtegetnem, hogy a kémiai fényvédők miért nem ajánlottak a kisbabák/gyermekek számára. az ásványi (fizikai) védőkészítmények egy fokkal jobbak, hiszen ezek nem szívódnak fel és káros anyagokat sem tartalmaznak. Használatukról azonban - egy éves kor alatt - mégis lebeszélném a szülőket, ugyanis a részecskéi, a krém vastagsága könnyen eltömíthetik a bababőr pólusait. Ez extrém esetben túlhevüléshez (a babák túlnyomórészt a bőrükön keresztül adják le a hőt, izzadni pl. nem képesek újszülöttként), vagy a keringés összeomlásához vezethet.

Fontos tehát a megfelelő ruházat. A textilek, szövetek UV szűrő képességét is 3 betűvel jelölik: UPF (ultraviolet protection factor). Hatásfokának értékelése hasonlóan működik, mint az SPF-é. A textilek UV-szűrése függ az anyaguktól (minél sűrűbb szövésű, annál nagyobb, pl. egy farmeré 80 UPF, a nejlonos anyagoké a legrosszabb), színüktől (sötétebb színek jobban szűrnek - tévhit tehát, hogy a fehér jó UV ellenes védelmet nyújt; ez csak az UV-B esetében igaz (ami, újra leírom, mindössze 5%-a a sugárzásnak), egyébként "csak" a hőérzetet csökkenti). A rugalmas anyagok viselését kerüljük, nem csak melegek, hanem szinte semmi védelmet nem nyújtanak (rugalmas kendő!!).

A textilek közül a legjobb UV szűrő képességű, az ú.n. solarveil anyag, mely speciális fonalból, speciális kötési eljárással készül. Működésének alapelvét mutatja az alábbi rajz:

A lényege, hogy a káros sugarakat - az UV-A-t és az UV-B-t is - visszaveri, míg a látható fény tartományába eső ártalmatlanokat átereszti. Így egy lélegző anyagot kapunk, mely megfelelő védelmet nyújt a káros sugarak ellen, és mégsem melegít. A solarveil egy rétegben a káros sugarak mintegy 75-80, két rétegben pedig 92-95 %-át szűrik.

 

A poszt elején még két kérdésre ígértem választ. Az egyik az izzadás hordozás közben. Először is szögezzük le, hogy a nyári melegben az emberek többsége mindenképpen izzad, akkor is, ha nem hordoz. Persze a hordozás közben plusz réteget terítünk magunkra és gyermekünkre, valamint plusz súlyt is cipelünk, ami nagyobb izommunkát igényel, így fokozottabb az izzadás emiatt is. Ezen kívül a hordozó édesanya (apukáknál ezt a jelenséget nem figyelték meg) a saját testével képes hűteni (és persze fűteni is) a babát. Tehát ha a melegben túlhevül a kicsi (39 fokig), akkor az készteti az anya szervezetét a hőleadásra, amit pedig az izzadással ér el a szervezet. Az izzadást tehát semmiképp nem fogjuk tudni elkerülni, csak kevésbé kellemetlenné tudjuk tenni. Elsősorban a megfelelő ruházat kiválasztásával: ez legyen jó nedvszívóképességű, légáteresztő, lenge, ne tapadós! A babát semmiképpen se tegyük a hordozóeszközbe meztelenül (pelenkában), a nagyon érzékeny bababőr hamar kipirul, sérül. A baba feje, arca soha ne maradjon fedetlenül, a legjobb szolgálatot egy karimás megkötős sapka teheti, ami védje a füleket is (légiós sapka)! Nagyon hasznos eszköz a megfelelő UV-szűrős (de legalábbis jó sűrű szövésű) napernyő is, ami semmiképp sem esernyő legyen (ezeknek az anyaga ugyanis poliészter, nejlon, melyek UV-szűrő képessége nagyon alacsony!

 

A kendő kiválasztásával is elviselhetőbbé tehetjük a meleget, bár fontos megjegyezni, hogy inkább az anyagának összetételében gondolkodjunk (a len, selyemtartalmú szövetek hűs érzést adnak), mint a vékonyságában. Bár egy vékonyabb kendő talán nem melegít annyira, de hamar kényelmetlenné válik a teher alatt, húz, vág. Személyes tapasztalatom az, hogy egy közepes vastagságú pamut kendő tökéletesen megfelel nyárra, nekem a kevertszálas - kimondottan nyárra ajánlott kendők - nem adtak túl nagy pluszt a "sima" pamuttal szemben. Hordozáskor pedig a baba egyébként sem ott izzad, ahol a kendő fedi, hanem ahol a hordozó személlyel összeér.

 

Jó hordozást nyáron (is)!