Szerencsére ma már nem 1-2 kendőtípus közül kell választanunk, ha hordozni szeretnénk. Több, csúcsminőségű kendőt gyártó cég rengeteg modellel árasztja el a piacot. Rengeteg szín, méret, anyagösszetétel, vastagság és szövéstípus közül választhatunk, ennek következtében azonban gyakran felmerül a kérdés, melyik legyen az igazi?
Elöljáróban fontosnak tartom elmondani, hogy nem véletlen, hogy a hordozókendők szövésével kifejezetten erre specializálódott cégek foglalkoznak. A jó minőségű hordozókendőnek több kritériumnak kell megfelelnie, hogy valóban biztonságos és élvezetes legyen benne a hordozás. Gyakran találkozunk rosszalló tekintetekkel azzal kapcsolatban, ha súlyos ezreket, tízezreket adunk ki egy látszólag teljesen ugyanolyan anyagcsíkért, amit a méterárú boltban az ár töredékéért megkaphatnánk...Látszólag. Igazából a különbséget csak az fogja érezni, érteni, aki próbálta már mindkettőt, hiszen a gyakorlatban ég és föld a különbség mind minőségben, mind komfortérzetben és nem utolsó sorban biztonságban.
A jó minőségű hordozókendő elsődleges ismérve, hogy minőségi fonalból készül. Érdemes tehát a gyártóknál ennek utánanézni, utánakérdezni. Amennyiben a gyártó nem rendelkezik megfelelő minősítésekkel, gondolkodjunk el a tőlük való vásárláson. Figyeljünk arra, hogy honnan származik a fonalak alapanyaga (a legjobb, ha biogazdaságokból), milyen festési eljárással és festékkel kezelik a fonalakat (a legjobb, ha szövés előtt, bevizsgált, méreganyagokat nem tartalmazó festékekkel dolgozik a cég - hiszen gondoljunk csak bele, a legtöbb kisbaba nyalogat, rágcsál mindent, ami a szája közelébe kerül, nem lesz ezalól kivétel a hordozókendő sem). A jó minőségű alapanyagnak természetesen ára van.
Ezen kívül fontos még figyelembe venni az anyag szövését, sűrűségét is. Ebben szeretnék segítséget nyújtani a következőkben a különféle szövéstípusok és tulajdonságaik bemutatásával.
Szövettípusoknál megkülönböztetünk ún. szövött és hurkolt- kötött szövetet. Az alapvető különbség a két típus között az, hogy a szövött kelmék mindig két, egymásra merőleges fonalszálból, ún. hosszanti,- és keresztszálból készülnek, míg a hurkolt- kötött textilek egy fonalszál felhasználásával
Hurkolt- kötött textilek - avagy a rugalmas kendők
Dzsörzé (jersey) néven is ismertek, azaz ezek az ún. rugalmas kendők. Létezik single jersey és double jersey. A szövésképe a hurkolt anyagnak teljesen úgy néz ki, mint egy kézzel kötött darab. A színén sima szemek, azaz kis "V"-k láthatóak, a visszáján fordított szemek= single jersey. A hétköznapokban a sima pólóanyagoknál találkozhatunk ilyennel.
A double jerseynél a visszáján is sima szemek láthatóak. Ha megszakad a fonal, akkor leesik a szem, azaz tovaszalad, lyuk keletkezik. Minden irányba elasztikusak.
Példa: single jersey: JPMBB, double jersey: Moby wrap
A kötött anyagnál a hurkolás már bonyolultabb, a szemek függőlegesen hurkolódnak egymásba egyszer bal egyszer pedig jobb irányba dőlve. Ha megszakad a szál, nem keletkezik leeső szem, és így lyuk sem. Keresztirányba elasztikusabb, mint hosszanti irányba.
Példa: Didymos rugalmas kendője
Szövött textilek
A szövésképet, ahogy említettük, két, egymásra merőleges szál alkotja. A hosszanti szál fix a keresztszál pedig végtelen. Leggyakoribb szövéstípusok:
1. Vászonszövés
2. Egyszerű sávolyszövés
3. Keresztsávoly szövés
4. Gyémántsávoly szövés
5. Szatin vagy atlasz szövés
1. Vászonszövés (a szálak haladása egyik oldalon: föl-le-föl-le, egyel eltolva):
A két szál távolsága egységnyi, a kendő mindkét oldala ugyanolyan. Stabil, erős anyag, azonban könnyen hasad és rugalmatlan, így hordozásra teljesen alkalmatlan. (ilyen pl. a lepedő)
2. Sávolyszövés (a szálak haladása egyik oldalon: föl-le-le, eggyel eltolva)
A keresztszál kihagy két hosszanti szálat a következő sorban pedig egy hosszanti szállal odébb csúszik, így alakul ki a jellegzetes "gerinc"-mintázat, voltaképpen diagonálisan elcsúszik. Jellegzetes sávolyszövet a például a farmer (jobb oldali kép). Szintén könnyen hasad, gondoljunk csak fiatalkorunk farmerszaggató időszakára :)
Az egyik színből 2x annyi látszik, mint a másikból, így ennél lehet, hogy a két oldal eltérő árnyalatú.
3. Keresztsávoly szövés
Az egyik sorban jobbra, a következőben balra tolódik el a hosszanti szál átugrása, így alakul ki a "kereszt" sávoly. Ez a szövet simulósabb a vászonszövetnél, a keresztsávoly pedig diagonális irányban elasztikusabb, szilárd testen meghúzva felveszi annak a formáját, miközben erős tartást biztosít.
A diagonális rugalmasság a minőségi hordozókendő alapvető tulajdonsága. Ez azt jelenti, hogy a kendp keresztben és hosszában stabil, átlós irányban viszont rugalmas, így lehetővé teszi a feszes, csigolyáról csigolyára történő megfelelő alátámasztást és ezzel párhuzamosan elegendő teret ad a a baba gerincének egészséges görbületéhez.
A szálak haladása az egyik oldalon: föl-le-föl-le és föl-föl-le-le váltakozva és elcsúsztatva
Mindkét oldal ugyanolyan színű, és szépen kivehetőek a pici erre-arra mutató vonalkák. Keresztsávoly szövésű kendők mindkét oldala ugyanolyan színű. ettől eltérni csak utólagos festéssel lehet. Keresztsávoly kendők jellemzően a csíkos kendők. Hordozás szempontjából a legalkalmasabb szövéstípus.
(Storchenwiege Albert)
Mamamis Girasol (itt kevésbé jól kivehető a szövéstípus, mert különböző vastagságú a kereszt és a hosszanti szál)
4. Gyémántsávoly szövés
Tulajdonságaiban nagyon hasonló a keresztsávoly szövéshez, mintázata gyémántra hasonlít:
5. Szatin vagy atlaszszövés ( szálak haladása az egyik oldalon: föl-le-le-le-le, kettesével csúsztatva)
Biztosan mindenki ismeri: a damaszt textíliák például ezzel a technikával készülnek. Jelentése sima, fényes felület. Double face szövés is, ami lehetővé teszi, hogy az anyag színe és fonákja különböző (akár teljesen eltérő) színű lehessen - innen ismerhetőek fel könnyen. A keresztszál minden 5. hosszanti szálnál ugrik fel és a következő sorban arrébb tolódik két hosszanti szállal. A keresztszálak nem érintik egymást közvetlenül egy oldalon, ezáltal a szövet instabil, a szálak könnyen elcsúsznak egymáson.
Jaquarde nem szövési technika, voltaképp az ilyen kelmék a fentiek közül 3 alapvető szövéstípusból (vászon, sávoly, atlasz) adódnak jaquarde szövőgépen. Jelentése voltaképp nem más, mint "anyagában mintás". A különböző szövéstípusok egymás melletti alaklamazása lehetővé teszi a bonyolult/ színes ábrákat a kelmében.
Ez lényegében annyit jelent, h nem egységes, hanem valamilyen alapszövést megtör minta.
Ellevill Zara:
Minél nagyobb terjedelmű és aprólékos egy minta, annál instabilabb a kendő, mert ilyenkor a szövéstípusok sűrűn váltják egymást. Hordozókendőnek a kisebb, nem túl aprólékos és keresztben nem sűrűn váltakozó minta ideálisabb, mint a keresztben sűrűn váltakozó kicsi minta. Például a Didymos Ninók (balra) megfelelőbbek a Didymos Welleneknél (jobbra).
Didymos Wellen közelről (látszik, hogy jóval szellősebb a minta szövése)
Didymos Nino közelről
A Didymos
indiók is jaquarde kendők, de ezeknek a szövése speciális gépen történik. Jellemzőjük, hogy sokkal elasztikusabbak, mint a mintás jaquard kendők, ami abból adódik, hogy egyrészt a keresztszál sokkal vékonyabb, mint a hosszanti szál, másrészt magából a szövési technikából, miszerint a keresztszál egyszerre több hosszanti szálat ugrik át, viszont ellensúlyozván, nem tolódik szabályosan soronként (mint az atlasznál), hanem egyedi mintát követ. Az ilyen típusú kendők puhák, ölelősek, de a velük való kötések nagyobb súly alatt már nagyobb eséllyel lenyúlnak, szétcsúsznak. Ez a sok, egymást érintő különféle mintázatból adódik.
Ez persze nem jelent veszélyt a hordozásra nézve, sőt, nagyon sok hordozó szülőnek ezek a minták a kedvencei.
Összefoglalva: a szövéstípusok tekintetében a legalkalmasabb szövés a keresztsávoly. Azonban nem elég csak a szövés típusát figyelembe venni, hiszen rengeteg múlik a fonal minőségén és sűrűségén is. Ezáltal két ugyanolyan szövésű de különböző kendőmárkánál is hatalmasak lehetnek a különbségek (mint pl a Lada és a VW is mindkettő autó, de azt hiszem nem kell magyarázni, hogy mégis miért választanánk inkább az utóbbit :) )
Nem elég tehát a kendőválasztásnál a szövéstípust kikötni, mindenképpen ajánlatos ezekből is a minőségit keresni (Didymos, Storchenwiege, Girasol, Claire Pola, Lana).
A hordozókendőknél nem csak a szövéstípusok lehetnek eltérőek, de a fonalak összetétele is. Így megkülönböztetünk pl. 100%-os pamut illetve kevertszálas modelleket. A kevertszálasoknál általában a pamutot keverik len, gyapjú és selyemszálakkal. A cél az előbb említett szálak előnyös tulajdonságainak kihasználása (pl. a gyapjú télen fűt, a selyem antibakteriális hatású, a len erős, jól tartó)
A kevertszálas kendők hátránya azonban, hogy a különböző alapú szálak különbözőképpen viselkednek, pl. a pamut sokkal rugalmasabb mint a lenszál, így avatatlan kéz nehezebben bánik velük valamint gyakrabban fordulhat elő, hogy a kezdetben feszesnek tűnő kötés lazul, szétcsúszik.
Kezdő kendőzőnek én a fentiekből következően mindig egy használt, jól betört, tiszta pamut, minőségi keresztsávolyt kendőt ajánlok. Talán furcsának tűnthet, a "használt, jól betört" kifejezés. A hordozókendők általában a gyártószalagról, szövőszékről lekerülve kevésbé kezesek, adott esetben kemények, csúszósak is lehetnek, így az új kendőkkel nehezebb kötni. Ezen segíthet egy mosás (kizárólag folyékony, optikai fehérítőt nem tartalmazó mosószerrel (egyébként károsodnak a szálak) és ecetes öblítéssel - egyéb öblítőszer használata tilos!) és vasalás is.
A szövéstechnika miatt az "instabilabb" jaquarde kendöket minden mosás után feltétlen gőzölős vasalóval ki kell vasalni. A gőztől és a vasalástól a mosás során felborzolódott és a lazább szövéstechnika miatt elmozdult szálak, újra a helyükre kerülnek, fixálódnak, ezáltal a kötési tulajdonságuk is jobb lesz.
Ebből kifolyólag a keresztsávoly kendőket nem kell vasalni. A szövéstechnika egy stabil kendőt eredményez, ami átlós irányban elasztikusabb, kereszt-, és hosszanti irányban stabil, ha vasaljuk, akkor fixáljuk a szálakat, az ilyen kendőket vasalás után nehezebben lehet kötni.
A puhítás másik módszere a fonás. Fontos tudni, hogy nem a befont állapotban történő tárolás, hanem a sűrű ki-befonás az, ami puhítja a kendőt.
Végszó: Mint az életben elég sok mindenben, a megfelelő hordozóeszköz kiválasztásában sincs egy igazság. Kinek egyik, kinek másik kendő nő a szívéhez és teljesen mindegy, hogy milyen okból. Különbözőek vagyunk különféle igényekkel. Így azt javaslom, ha lehetőségünk van rá, ne sajnáljuk az időt vásárlás előtt a hosszas próbálgatásra. Kölcsönözzük klubokból különféle szövésű és alapanyagú kendőket, teszteljük őket hosszabb ideig (mindenképp ajánlatos több napig hordozni egy kendőben, mert 5 perc felpróbálásból nem derülnek az előnyök és hátrányok) és így válasszunk hozzánk és babánkhoz illőt. A legfontosabb szempont az legyen, hogy olyan kendőt használjunk, amivel öröm a hordozás!
Ez a bejegyzés R-né Pogány Orsi (Pogi) és Henrietta Königskötter (Hena) ClauWi hordozási tanácsadók segítségével és gyűjtése alapján készült, valamint az ő hozzájárulásukkal került a blogba. Köszönöm!!!
Vagyis mondhatnám azt is, hogy "endlich, endlich!", hiszen Németországból érkezett meg az első fecske, ami remélhetőleg megcsinálja azért a hőn áhított nyarat. Egy orvosi "állásfoglalásról" van szó a hordozással kapcsolatban, mely a napokban jelent meg az ärztezeitung.de-en Wolfram Hartmanntól, a Német Gyermek és Ifjúsági Orvosok Szövetségének elnökétől.
