2012. július 7., szombat

Hordozós baba "készítése"

Többen - klubok, leendő tanácsadók - kerestek meg az utóbbi időben azzal a kérdéssel, hogy ha nem tudnak/akarnak gyári hordozós babába beruházni, milyen más lehetőség van arra, hogy a hozzájuk forduló szülőknek mégis segítséget tudjanak nyújtani, kötéseket tudjanak bemutatni.

Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy tanácsadóként (is) azt vallom, hogy kizárólag akkor tudok minőségi munkát végezni, ha minőségi eszközökkel dolgozom. Ugyanúgy, ahogy kendő és kendő között is óriási különbségek vannak, úgy a hordozós babák közt is. Mindenképpen ajánlatos tehát beruházni egy profi babába, pláne ha tanácsadóként dolgozunk. Kevés annál rosszabb látvány, élmény van, mint amikor egy tanácsadás alatt az elméletet nem tudjuk alátámasztani a gyakorlattal, mert a demonstrációs babánk alkalmatlan a feladatra (nem görbül a háta, térde, stb). Természetesen a gyári babák sem tökéletesek és az áruk is borsos, ezért alaposan járjuk körbe a témát, mielőtt vásárolunk.

Mindamellett előfordulhat, hogy átmeneti megoldásra van szükségünk, erre az esetre szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy hogyan alakíthatunk át egy egyszerű játékbabát hordozóssá.


Gyerkőceink kiselejtezett játékai között vagy akár aukciós oldalakon párezer forintért találhatunk erre alkalmas játékbabát. Méretet tekintve az az irányadó, hogy mire szeretnénk használni a babát. Általános célra (újszülött, pár hós babák tanácsadásánál) a legalkalmasabb az 50-55 centis, ha nagyobb gyerkőcökhöz megyünk majd, akkor érdemes egy ún. totyogú méretűt választani, 65 cm körülit. Koraszülött babák tanácsadásához feltétlenül kisméretű babát válasszunk!
(a képen látható játék 47-48 centis)

Nagyon fontos, hogy a kiválasztott baba ízületei (könyök, térdek) ne legyenek műanyagok és a feje forgatható legyen!




Amire az átalakításhoz szükségünk lesz:

- mérleg
- madárhomok
- olló
- tölcsér
- mérőedény
- kábelkötegelő (4 db)
- zacskók (12 db)
- erősebb zsineg
- biztosító tű
- csőrös pohár/edény


A baba megtöltésére én madárhomokot ajánlok (állateledel boltokban párszáz forintért kapható), mert apró szemű és fertőtlenített. Igény esetén lehet bele keverni egy kevés szárított levendulavirágot is, és akkor garantáltan nem lesz vele gond és még finom illatú is lesz. :)

A homokot zacskókba töltve tesszük a babába, fontos, hogy a zacskók jó erősek legyenek (én két darabot teszek egyszerre, így ha az egyik kilyukad használat közben, nem történik baj) és ne zörögjenek!

Az erősebb zsineg a baba fejének rögzítéséhez kell majd. Ezeknek a játékoknak a nyaka a legtöbb esetben kábelkötegelővel van lekötve, de ettől merev lesz a fejtartása a babának, ezért ajánlatosabb zsinórral megkötni. Érdemes kötözés előtt szakítópróbát csinálni, eléggé bosszantó, hogy ha az utolsó lépésnél vagy épp tanácsadás közben szakad el a zsinór és esik le a babánk feje.

És most lássuk a készítés lépéseit:

1. lépés:

Vágjuk el/bontsuk ki a baba karjait, lábait és fejét tartó kábelkötegelőket/zsinórókat és szedjük ki a baba gyári tömését! A puha tömőanyagot tegyük félre, még szükségünk lesz rá!

Ha a babát használtan vettük, akkor ez a fázis a legjobb lehetőség, hogy lemossuk, alaposan megtisztítsuk a műanyag részeket.











2. lépés: mérjük le a baba részeit a tömőanyag nélkül, majd mérjünk ki annyi homokot, ami a baba alapsúlyához hozzáadva kiadja a végső kívánt súlyt. Egy 50-55 cm-s baba végső súlya 3-3,5 kg legyen, egy 65 centisé 5-6 kg körüli. Koraszülött babát maximum 1,8-2 kg-sra készítsünk!



3. lépés: ezután tömjük bele a két egymásba tett nejlonzacskót a baba egyik végtagjába és állítsuk bele a tölcsért. Öntsünk annyi homokot a végtagba, amennyi kényelmesen belefér. Fontos, hogy ne tömjük teljesen tele, mert akkor a homok nem tud idomulni a zacskóban és kemények, hajlíthatatlanok lesznek a karok, lábak. Ugyanezért ne csomózzuk le a zacskókat közvetlenül a homok fölött, hanem hagyjunk egy kis helyet, hogy mozoghasson benne az anyag.

4. lépés:  Miután betöltöttük a kívánt mennyiségű homokot, csomózzuk be a zacskókat, tűrjük be az anyagba és tegyünk egy kevés gyári tömőanyagot a tetejére. Fűzzünk be egy kábelkötegelőt és rögzítsük a kezet jó erősen! Figyeljünk arra, hogy a kézfej jó irányba mutasson, mert a kötegelő meghúzása után a karok forgatására már nem lesz lehetőségünk!


5-9. lépés: Ugyanígy járjunk el a többi végtaggal is! A baba fejét kb- félig töltsük meg homokkal, majd tegyünk bele annyi puha tömőanyagot, amennyi belefér. Így elkerülhetjük, hogy a zacskó lötyögjön a baba fejében.  Az ezek után megmaradt homokot a már ismertetett módon töltsük a baba testébe.  Utolsó lépésként, ahogy már korábban írtam, a nyakát erős zsinórral rögzítsük, többször csomózzuk meg, szorosan kössük át a nyakat!

Opcionális lépés: ha nem fért az előre kimért mennyiségű homok a baba testébe, akkor azt egy külön zacskóba töltve a baba pelusába is tehetjük. Hasznos ez a lépés abból a szempontból is, mert így (és mosható pelust használva) szép kis bugyrot kapunk a baba popsiján, ami megkönnyíti később a kendőkötéskor, hogy jó mélyen a kendőbe tudjuk ültetni, így kiválóan demonstrálható lesz vele a helyes tartás.





És íme a végeredmény! A hordozós baba öltözetével kapcsolatban még megosztanék néhány tippet. Mindig adjunk a babára sapkát, mert a műanyag fejről könnyen lecsúszkál a kendő bemutatás közben. Rugdalózó helyett zoknit és kisnadrágot viseljen a baba, hiszen valódi baba hordozása közben is felhívjuk arra a figyelmet, hogy ez utóbbi a kényelmesebb számára.




Sok sikert a hordozós baba készítésében!

2012. július 2., hétfő

Alvás (és hordozás)

Az év elején részt vettem egy alvástréningen Andusnál. Rettenetesen kétségbe voltam esve, mert az akkor már kétéves fiam még bőven nem aludta át az éjszakát, sokat ébredt, próbára téve ezzel az egész család tűrőképességét. Rengeteg hasznos ismeretet szereztem az alvás témakörében, megerősítést, támogatást kaptam, tippeket, trükköket, amiket alkalmazva -erőszak nélkül -  ma már kellemesen, kényelmesen alszik a családunk.

Nem célom, hogy itt átadjam az összes információt, amit tanultam, mert egyrészt nem vagyok alvásszakértő, másrészt ajánlom mindenkinek, hogy személyesen vegyen részt a szemináriumon, nagyon hasznos, megéri, Andust szeretettel ajánlom! Hogy mégis miért születik poszt alvás témában egy hordozós blogon?  Az utóbbi időben több szülővel találkoztam, akik végső kétségbeesésükben találtak a hordozásra, mert babájuk csak kézben tartva nyugszik meg, egyébként sokat sír, éjjel óránként ébred. A szülők elkeseredettek és fáradtak, aggódnak, hogy esetleg baj van a kicsivel, és úgy érzik, a hordozás segíthet.

Miért is fontos az alvás, miért alszunk? A legegyszerűbb válasz az, hogy azért, mert fáradtak vagyunk és kipihenjük magunkat. Valójában az alvás egy aktív pihenés, mely idegrendszeri aktivitással, helyzetváltoztatással jár. Bizonyos - tanuláshoz, emléknyom képződéshez - szükséges anyagok csak alvás közben tudnak termelődni, illetve eljutni a felhasználási területükre. Ezért van az, hogy ha nem alszunk eleget, csökken a szellemi tevékenységünk. Nem kell tehát részletezni, hogy miért fontos egy kisbaba számára (is!) a pihentető alvás.

Amikor egy kisgyermek sokat ébred éjszakánként, nehezen alszik el az ágyában, hamar befészkeli magát a gondolat a fejünkbe: alvászavaros. Rendületlenül ringatjuk éjszakába nyúlóan, homeopátiához fordulunk, esetleg leszoktatjuk az éjszakai szopikról... Pedig ha megértjük a kisbabák, gyermekek alvását, rájövünk, hogy teljesen normálisan "működik" a babánk.

De vajon miért gondoljuk, hogy a fent leírt kicsikkel baj van? Valószínűleg azért, mert a felnőtt ember alvásában az említett tünetek (nehéz elalvás, sűrű ébredés, felriadások, nyugtalanság) valóban zavarra utalnak. Ám egy kisbaba az alvásának jellemzőiben is különbözik a felnőttektől.

Az alvást (is) az ún. biológiai óra szabályozza, mely egy alvást-ébrenlétet szabályozó finom biokémiai egyensúly. Működését a melatonin termelődése nagyban befolyásolja. A melatonin az ún. tobozmirigyben termelődik, amit szokás harmadik szemnek is nevezni. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ez a hormon felelős azért, hogy ha sötétedik, elálmosodjunk, ha több fényt érzékel a szemünk, akkor pedig felébredjünk (ezért vagyunk télen fáradékonyabbak, álmosabbak). A melatonin termelődését tehát a fény mennyisége határozza meg, eredetileg így a biológiai óra működését a nappalok és éjszakák természetes váltakozása szabályozta. Amióta azonban mesterséges fényforrásokkal is rendelkezünk, felborult a természetes bioritmus. Alvás szempontjából fontos tudni, hogy a kék, hideg fények csökkentik a melatonintermelést, azaz nehezebben álmosodunk, nyugtalanabbul alszunk el és alvásciklusaink felborulhatnak (így nem tudnak megfelelő mennyiségben termelődni a poszt elején említett ingerületátvivő anyagok), ha például este tévézünk, számítógépezünk, házunk előtt utcai lámpa világít vagy kisbabánk szobájában kék színű éjszakai fényt használunk.
A kisbabáknál a hormonális és idegrendszeri működés még nem stabil, kiegyensúlyozott, ezért az alvásuk is rendszertelen lehet. A szülők számára a legnagyobb problémát az okozhatja, hogy a kicsi felcseréli a nappalt és az éjszakát. A babák biológiai órája kb. 6-9 hetes korban kezd érni és durván féléves korukig nem is működik szabályosan. Legkorábban 9-10 hónapos korra várható egy viszonylagos ritmus, amit azonban számos dolog felboríthat (betegség, fogzás, mozgásfejlődési lépcső).

Anélkül hogy az alvási ciklusokat részletesen elemezném, el kell mondani, hogy a csecsemők alvási ciklusa 40-60 perc és egy éjjel kb. 10-12 a ciklusok száma (szemben a felnőttek 70-110 perc hosszú ciklusával, melyből 4-6 van éjjelente átlagosan). Az alvási ciklusok között ún. mikroébredések vannak, 1-2 perc hosszúak, nem emlékszünk rájuk, ilyenkor az alvás mély fázisából felszínes fázisba kerülünk, de fizikailag nem ébredünk fel (érzékeljük a környezetünkben történteket, de sokszor "beleálmodjuk" az álmainkba, pl. amikor az ébresztőóra csörgését beleszőjük az álomba és csak fokozatosan realizáljuk, hogy valóban csörög). A mikroébredések egyik jelentősége évezredek óta genetikailag kódolva van: az ősember kénytelen volt ellenőrzi bizonyos időközönként, hogy a környezete biztonságos-e? Ez az életbemaradásának egyik kulcsa volt. Ma már természetesen nem vagyunk kitéve vadállatok támadásának, de ezt újszülötteink nem tudják, ösztöneik és biológiai működésük arra ösztönzi őket, hogy minden váratlan, kellemetlen helyzetet életveszélyesnek érzékeljenek és ezt jelezzék. Hogyan függ ez össze az alvással? Ahogy láthattuk, babáink 10-12 alvási ciklust alszanak egy éjjel alatt, ez 10-12 mikroébredést jelent. A mikroébredés alatt kisbabánk ellenőrzi a környezetét, ellenőrzni, hogy ismerősek-e a hangok, szagok, a közvetlen (test)közelben van-e a biztonságot jelentő szülő? Amennyiben ezek egyike hiányzik, a kicsi felébred a mikroébredésből és jelzi a bizonytalanságát. Tehát ha pl. babánk külön szobában alszik, akkor könnyen előfordulhat és teljesen normális, hogy akár 10x is felébred egy éjszaka alatt.

A babák első két évében "jelentős gyarapodáson és fejlődésen mennek keresztül, és alvási-ébredési ritmusuk az ezzel kapcsolatos biológiai szükségleteiket követi. A felszínesebb alvásuk a túlélést és az egészséget szolgálja: könnyebben felébrednek kényelmetlen vagy veszélyes helyzetekben (pl. éhség, légzéskimaradás, ürítés, fájdalom, élesebb inger)" (részlet az alvástréning jegyzetből)

A fentiekből könnyen következik, hogy a hordozás hogyan segítheti elő a nyugodtabb alvást. Mivel a szülő közvetlen testkontaktusban van a babával, ritmikusan mozog vele, így a mikroébredés alatt a kicsi biztonságot érzékel, így kisebb eséllyel fog felébredni.


Természetesen a hordozás sem old meg minden problémát, sok baba például ilyenkor nyáron nehezebben viseli a meleget hordozókendőben. Vannak olyan gyerekek, akik nehezebben birkóznak meg a külső ingerekekkel, így hordozókendőben akár egy szokások beszélgetés hangjaira is könnyebben felébrednek, ők valószínűleg jobban kipihenik magukat egy lesötétített szobában a mamájuk vagy papájuk mellkasán.


 
Amivel azonban a legegyszerűbben és legkényelmesebben biztosíthatjuk a nyugodt alvást, az a testkontaktus. Aminek a megvalósításának egyik eszköze lehet a hordozás.

A babáink alvását jelentősen befolyásolja a táplálkozásuk is (szoptatott babáknál az édesanyáé). Lefekvés előtt közvetlenül ne fogyasszunk tehát ébresztő étkeket, mint pl. cukrozott, erősen zsíros, fűszeres ételek, vaj és margarinfélék, vörös húsok, fehér liszt, rizs, krumpli.
Együnk helyette pulykahúst, tonhalat, joghurtokat, kemény sajtokat, szójakészítményeket, banánt, avokádót, melyek kifejezetten álmosító hatásúak.

Ezen kívül persze fontos, hogy kellemes, nyugodt környezetet biztosítsunk babánknak ahhoz, hogy álomba szenderüljön. Ne várjuk el tőle, hogy egy nagybevásárlás után - habár láthatóan hulla fáradt - elaludjon, segítsünk neki egy kellemes fürdővel, tompa fényekkel, halk beszélgetéssel, akár egy masszírozással.

Jó éjt! :)



Képek forrásai: