Amikor hordozós körökben a nyári hordozásról beszélgetünk, általában két fő csapásirányban merülnek fel kérdések. Az egyik, hogy hogyan kerüljük el az izzadást, a másik pedig, hogy milyen (vékony) kendőt vegyünk nyárra? Ezeket a kérdéseket is igyekszem megválaszolni, de előtte tekintsünk át néhány fogalmat, amikkel nem árt tisztában lennünk a fényvédelem kapcsán!
Amikor a fényvédelemről beszélünk, akkor a legelső fogalom, ami felmerül az az UV. Az UV (ultraibolya) - sugarak a fény egyik - legkisebb százalékot kitevő - összetevői. A fénysugarak 56%-a ugyanis az infravörös, 39%-a pedig a látható fény tartományába esik. A maradék 5%-ot teszik ki az UVA, UVB és UVC sugarak, melyek a fényvédelem kapcsán gondolkodásra késztetik az embert.
Az UV-C sugarakról kevés szó esik, talán azért, mert nagy részét a Föld ózonrétege kiszűri, így csak speciális esetekben jut el a földfelszínig (magas hegyi körülmények, ózonlyuk). A legrövidebb hullámhosszú sugár (180-290 nm), sterilizáló és az UVB-nél is nagyobb rákkeltő hatású, kisebb organizmusok elpusztítására is képes. Jelenleg nem létezik semmiféle módszer ezen sugarak elleni védekezésre.
Az UV-A és UV-B sugarak már közismertebb fogalmak.
Az UV-A sugár a földet elérő UV sugarak 95%-át teszik ki, a leghosszabb hullámhosszúak (320-400 nm), így könnyebben és mélyebbre hatolnak a bőr rétegeibe. Az UV-A sugarak felelősek a napfény barnító hatásáért, de ugyanezek a hullámok okozzák a bőr korai öregedését (a bőr elveszti rugalmasságát, megvastagszik, a ráncok elmélyülnek), pigmentfoltok kialakulását. Gyengítik az immunrendszert, károsodást okozhatnak a DNS-ben is, kb. 67%-ban tehetők felelőssé a rosszindulatú májfoltok kialakulásában. Erőssége napkeltétől napnyugtáig egyenletes (nem csak a déli órákban erős), magasságtól független (nem csak a hegyvidéken erősebb), áthatol az üvegen (ablaküveg, autó üvege).
UV-B sugarak középhosszúak (290-320 nm), a földet érő UV sugárzás 5%-át teszik ki. Rákkeltő hatású, leégést, bőrvörösödést okoz, erősen károsítja a DNS-láncot. A bőr felső - védekező - rétegébe hatolva jelentősen csökkenti a bőr antioxidánsainak számát, így csökkentve annak ellenállóképességét a szabad gyökök ellen (melyek a napsugárzás 'hatására' keletkeznek).
Délelőtt 10 és délután 16 óra közt a legintenzívebb, az Egyenlítő vonalán és magaslati viszonyok közt a legerősebb 8ezektől távolodva gyengül), hatása ezerszerese az UV-A-énak, csillogó, sima és fehér felületekről (víz, beton, homok, stb.) visszaverődik.
A Földünket elérő fény UV-A/UV-B aránya 20:1 (a sugarak 90%-a áthatol a felhőkön).
Amikor a nyár közeledtével felkészülünk a fényvédelemre, a legfontosabb dolog, amire összpontosítunk, az az egyes készítmények UV-szűrő/fényvédő képessége, faktorszáma (másnéven SPF: sun protection factor). Ez a szám - elméletileg - azt mutatja meg, hogy mennyivel hosszabbodik a készítmény használatával a napon tölthető idő a bőr leégése nélkül. Ha pl. napvédő nélkül 15 perc alatt leégnénk, akkor a 15 faktoros naptej 15x15=225 percig, majdnem 4 órán keresztül nyújt védelmet. Elméletileg. Ugyanis a készítmények hatását rengeteg tényező befolyásolja, negatívan. Ilyenek a különféle bőrtípusok (a világosabb bőrűek hamarabb égnek le), a bőr pigmentáltságának foka (az erősebben pigmentáltaknak nagyobb az ellenállóképességük), az izzadás, nyáron a pancsolás, és az is, hogy mikor és hol ér bennünket a napsugárzás (az arc pl. érzékenyebb, mint a karok). Mindezek közt a fényvédő készítmények természetesen nem tudnak differenciálni. Fontos tudni azt is, hogy a krémek, naptejek, stb. hatásfokának tesztelésekor egy bizonyos "vastagságú" fedőréteget alkalmaznak (azaz a kívánt hatást csak egy adott vastagságban felvitt krém esetében érik el). Az utánkövetéses vizsgálatok azt mutatják, hogy a felhasználók ennek a rétegnek kb. csak a felét kenik fel magukra. Így a hatásfok rögtön feleződik.
A fényvédő készítmények kiválasztásakor a legtöbben arra törekednek, hogy minél magasabb faktorszámút vásároljanak. Jó tudni azonban azt is, hogy 30-as faktorszámú fölött annyira elenyésző különbségek vannak a készítmények fényszűrő képességében, hogy felesleges pénzkidobás egy 50+ faktorszámú naptej megvásárlása. Az alábbi rajzon ez nagyon jól látható. Egy 2-es faktorú készítmény a sugárzás felét kiszűri, egy 5-ös több, mint 90 %-át. A 15-ös faktorú napvédő készítmény kellő védelmet nyújt az átlagos bőrtípusnak.
A másik nagyon fontos dolog - amit kevesen tudnak - hogy az SPF (faktor) szám kizárólag az UV-B sugarakkal szembeni védelmet jelöli (azaz az UV sugarak 5% ellen védenek a fényvédő készítmények...). Jelenleg nincs olyan nemzetközileg elismert teszt, mely az UV-A sugarak elleni védelem mérését szolgálná, így kritikusan szemléljük azokat a készítményeket, melyek garantált 100%-os védelmet nyújtanak mind az UV-B, mind pedig az UV-A sugarak ellen (persze minél magasabb a faktorszám, jó eséllyel annál több UV-A sugarat is ki tud szűrni a készítmény, de erre biztos adat nincs).
A fényvédő krémeknek 2 nagy csoportját különböztethetjük meg:
A fizikai fényvédők kisméretű részecskéi (titánium-dioxid, cink-oxid) révén szétszórják, visszaverik a fényt a bőr felületéről, így védenek. Kémiai hatóanyagot nem tartalmaznak, így kisebb az esélye a bőrirritációnak, allergiának. Különösen jól alkalmazhatóak az érzékeny tesstájakon (orr, arc, fül). Hátrányuk, hogy "vastag" krémek, fehérre színezik a bőrt, alkalmazásuk kozmetikailag kevésbé kellemes.
A kémiai fényvédők ezzel szemben elnyelik a fényt. A felhasználásuk könnyebb, nem színezik a bőrt, gyorsan felszívódnak, viszont nagyobb eséllyel váltanak ki allergiás reakciót. Bizonyos kutatások azt mutatják, hogy sok kémiai fényvédő pl. olyat összetevőket tartalmaz, melyek erősen fényérzékennyé teszik a bőrt, azaz pont a kívánt hatás ellentétét váltják ki.
Hogyan védekezhetünk tehát hatékonyan a káros sugarak ellen hordozás közben (is)?
A legjobb védelem, ha nem együnk tűző napra, de ez a legtöbb esetben kivitelezhetetlen. Egy éves kor alatti babánk fényvédelme mindenképp a ruházatával történjen! A babák bőre ugyanis 10-11x vékonyabb, mint a felnőtteké, ezáltal sokkal sérülékenyebb, a káros sugarak pedig sokkal könnyebben érik el bőrük mélyebb rétegeit. A kutatások szerint a később kialakuló rosszindulatú bőrelváltozások 80%-nak kialakulásában a 18 éves kor előtti napozási "szokások" az okai. A pigmentáció - azaz a bőr természetes védelme a káros sugarak ellen - kb. egy éves kor körül kezdődik (ekkor jelennek meg az első anyajegyek), addig a kisbabák bőre gyakorlatilag védtelen.
Ezen kívül a kisbabák bőre sokkal könnyebben és több vizet köt meg, mint egy felnőtt emberé (ezért sokkal puhább a bababőr), így a bőrre kent mindennemű anyag könnyebben és gyorsabban felszívódik az ő bőrükön keresztül. Nem kell tehát fejtegetnem, hogy a kémiai fényvédők miért nem ajánlottak a kisbabák/gyermekek számára. az ásványi (fizikai) védőkészítmények egy fokkal jobbak, hiszen ezek nem szívódnak fel és káros anyagokat sem tartalmaznak. Használatukról azonban - egy éves kor alatt - mégis lebeszélném a szülőket, ugyanis a részecskéi, a krém vastagsága könnyen eltömíthetik a bababőr pólusait. Ez extrém esetben túlhevüléshez (a babák túlnyomórészt a bőrükön keresztül adják le a hőt, izzadni pl. nem képesek újszülöttként), vagy a keringés összeomlásához vezethet.
Fontos tehát a megfelelő ruházat. A textilek, szövetek UV szűrő képességét is 3 betűvel jelölik: UPF (ultraviolet protection factor). Hatásfokának értékelése hasonlóan működik, mint az SPF-é. A textilek UV-szűrése függ az anyaguktól (minél sűrűbb szövésű, annál nagyobb, pl. egy farmeré 80 UPF, a nejlonos anyagoké a legrosszabb), színüktől (sötétebb színek jobban szűrnek - tévhit tehát, hogy a fehér jó UV ellenes védelmet nyújt; ez csak az UV-B esetében igaz (ami, újra leírom, mindössze 5%-a a sugárzásnak), egyébként "csak" a hőérzetet csökkenti). A rugalmas anyagok viselését kerüljük, nem csak melegek, hanem szinte semmi védelmet nem nyújtanak (rugalmas kendő!!).
A textilek közül a legjobb UV szűrő képességű, az ú.n. solarveil anyag, mely speciális fonalból, speciális kötési eljárással készül. Működésének alapelvét mutatja az alábbi rajz:
A lényege, hogy a káros sugarakat - az UV-A-t és az UV-B-t is - visszaveri, míg a látható fény tartományába eső ártalmatlanokat átereszti. Így egy lélegző anyagot kapunk, mely megfelelő védelmet nyújt a káros sugarak ellen, és mégsem melegít. A solarveil egy rétegben a káros sugarak mintegy 75-80, két rétegben pedig 92-95 %-át szűrik.
A poszt elején még két kérdésre ígértem választ. Az egyik az izzadás hordozás közben. Először is szögezzük le, hogy a nyári melegben az emberek többsége mindenképpen izzad, akkor is, ha nem hordoz. Persze a hordozás közben plusz réteget terítünk magunkra és gyermekünkre, valamint plusz súlyt is cipelünk, ami nagyobb izommunkát igényel, így fokozottabb az izzadás emiatt is. Ezen kívül a hordozó édesanya (apukáknál ezt a jelenséget nem figyelték meg) a saját testével képes hűteni (és persze fűteni is) a babát. Tehát ha a melegben túlhevül a kicsi (39 fokig), akkor az készteti az anya szervezetét a hőleadásra, amit pedig az izzadással ér el a szervezet. Az izzadást tehát semmiképp nem fogjuk tudni elkerülni, csak kevésbé kellemetlenné tudjuk tenni. Elsősorban a megfelelő ruházat kiválasztásával: ez legyen jó nedvszívóképességű, légáteresztő, lenge, ne tapadós! A babát semmiképpen se tegyük a hordozóeszközbe meztelenül (pelenkában), a nagyon érzékeny bababőr hamar kipirul, sérül. A baba feje, arca soha ne maradjon fedetlenül, a legjobb szolgálatot egy karimás megkötős sapka teheti, ami védje a füleket is (légiós sapka)! Nagyon hasznos eszköz a megfelelő UV-szűrős (de legalábbis jó sűrű szövésű) napernyő is, ami semmiképp sem esernyő legyen (ezeknek az anyaga ugyanis poliészter, nejlon, melyek UV-szűrő képessége nagyon alacsony!
A kendő kiválasztásával is elviselhetőbbé tehetjük a meleget, bár fontos megjegyezni, hogy inkább az anyagának összetételében gondolkodjunk (a len, selyemtartalmú szövetek hűs érzést adnak), mint a vékonyságában. Bár egy vékonyabb kendő talán nem melegít annyira, de hamar kényelmetlenné válik a teher alatt, húz, vág. Személyes tapasztalatom az, hogy egy közepes vastagságú pamut kendő tökéletesen megfelel nyárra, nekem a kevertszálas - kimondottan nyárra ajánlott kendők - nem adtak túl nagy pluszt a "sima" pamuttal szemben. Hordozáskor pedig a baba egyébként sem ott izzad, ahol a kendő fedi, hanem ahol a hordozó személlyel összeér.
Jó hordozást nyáron (is)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése